Kullancsok, szúnyogok, és szívférgek: hogyan védd kedvenced?

Hallgasd vagy nézd kedvenc platformjaidon

Második adásunkban az #szívférgességről fogunk beszélgetni. Megtudhatjátok, hogy mi okozhatja az akár halálos végkimenetelű szívférgességet, és a problémát miként tudjátok megelőzni, vagy már baj esetén kezelni. A kullancsok elleni védekezés nagyon fontos témakör minden kutyás életében, hasznos tippeket kaptok a helyes megelőzéséről.

A beszélgetés során dr. Csereklye Nóra, a budapesti Rex Kisállatrendelő állatorvosa lesz segítségetekre a célszerű védekezésre vonatkozóan.

00:00:15
Sziasztok gazdik. Ez itt a KutyaDolog podcast. Rádai Boglárka vagyok, 2 kutyus gazdija. Korábban 2 évig dolgoztam állatkórházban, ahol nagyon sok kutyusnak kísértem figyelemmel a kezelését, a diagnózis felállításától egészen a felépülésükig. A legjobb állatorvosok mellett szereztem tapasztalatot a betegségekről és megelőzésükről, sőt az egészséges táplálkozásról is. A KutyaDolog podcast adásai során állatorvosokkal, kutyatrénerekkel, szakértőkkel, kutya táplálkozási tanácsadókkal és más gazdikkal, olyan témákról beszélgetek, amik gazdiként titeket is érintenek. A KutyaDolog podcast nem jöhetett volna létre a PetChef nélkül. A mai adásunkban Dr. Csereklye Nóra állatorvos lesz a vendégünk, aki 2018-ban végzett az Állatorvostudományi Egyetemen, summa cum laude minősítéssel, azóta pedig a Rex Kisállatrendelő csapatát erősíti, ahol egyedülálló módon kezelik a szívférges kutyusokat. A doktornővel körüljárjuk a szívférgesség témáját, annak veszélyeit, megelőzési módját és a kezelés folyamatát, valamint beszélgetünk arról is, hogy milyen egyéb veszélyes vérszívók leselkedhetnek kedvenceinkre.

00:01:31
Iratkozz fel a PetChef Youtube csatornájára a videó alatt található “Feliratkozás” gombra kattintva, vagy keress rá a KutyaDolog podcastra Spotify-on, Apple podcasts-en vagy a PodPaden, és klikkelj a “Követés” gombra, hogy értesülj a következő epizódokról! Kövess minket Instagramon, Facebookon, TikTokon! Iratkozz fel a KutyaDolog hírlevelünkre, és lépj be a Facebookon található “Főttel etetek” csoportunkba is, hogy tudatos gazdi válhasson belőled! Az epizód leírásában minden linkünket megtalálod. Van kutyás, ismerősöd? Oszd meg vele a KutyaDolog podcastet.

Melyik vérszívók veszélyesek a kutyákra?

00:02:05
Szia Nóri, örülök, hogy eljöttél hozzánk!

00:02:07
Szervusztok, üdvözlöm a nézőket! Örülök a meghívásnak!

00:02:11
Ti a munkátok során rengeteg élősködők okozta megbetegedéssel foglalkoztok. Összefoglalását kérlek, hogy melyek azok a vérszívók, amik ellen érdemes védekeznünk kutyusunknál?

00:02:23
Így van, alapvetően két kérdés szokott elhangzódni a kutyák akár oltása, akár rutinellenőrzése, akár bármi más egyéb vizsgálat alkalmával, hogy bolha, kullancs ellen védekezik-e a gazdi bármilyen készítménnyel, illetve hogy szívféreg ellen van-e megfelelő védelem. Alapesetben ugye az ízeltlábúak, amelyek külső élősködőként parazitózist okozhatnak. Közvetve, vagy közvetlenül okozhatnak problémát, kórokozókat terjesztve, ugye alapvetően akkor a bolha, kullancs az egyik kategória, a másik kategória pedig bizonyos repülő ízeltlábúak, mint például a szúnyog, a legyek kevésbé jelentkeznek itt, illetve ugye még az atkák, amelyek ebbe a főcsoport körbe tartoznak.

Megjelenő szöveg: A kullancsok által terjesztett betegségek

00:03:06
Tehát ha jól értem, egyébként így a legsúlyosabb megbetegedést kullancs, illetve szúnyog okozhatja. Mik ezek a megbetegedések?

00:03:15
Így van. A kullancsok alapvetően többféle kórokozót terjeszthetnek, de ami a leggyakrabban előfordul, az a babéziózis, illetve a lyme-kór. A szúnyogok pedig közti gazdaként jelentkeznek a szívféreg továbbvitelében egyik kutyusról a másikra, így ebben vállalnak kulcsszerepet, és tulajdonképpen ez az a fő ok, amiért akár ellenük is érdemes védekezni, de alapvetően majd ugye valószínűleg kitérünk rá, hogy a szívféreg ellen kell a megfelelő védelmet biztosítani.

Tények és Tévhitek rovatunk

00:03:47
Egy válasszal pedig még mi is tartozunk nektek. Itt az idő, hogy végre megtudjátok az igazságot, előző adásunk, Tények és Tévhitek rovatából.

00:03:58
A Tények és Tévhitek rovatunkban korábban elhangzott állításunk a következő volt: a fertőzött legyek által terjesztett szívférgesség akár halált is okozhat. Ez az állítás egy tévhit, mert a szívférgességet nem a legyek, hanem a szúnyogok terjesztik. Azonban sajnos az igaz, hogy bizonyos esetekben ez a fertőzés akár halálos kimenetelű is lehet.

00:04:23
Most pedig vissza a beszélgetéshez.

Elég csak nyáron védekeznünk a kullancsok ellen?

00:04:25
És az évnek, mely szakában érdemes védekeznünk, így a kullancsok, illetve szúnyogok ellen, mert laikusként nyilván sokan azt gondolnák, hogy hát télen nem kell védekeznünk, mert télen nincs kullancs, illetve szúnyog, de ez valóban így van, vagy ez most már csak egy városi legenda?

00:04:44
Hát milyen jó is lenne, igazából mi is örülnénk neki, hogyha fehér lenne a karácsony, de sajnos most már nem így van, mert az éghajlatváltozás miatt szinte kiszámíthatatlan az időjárás. Ugye emlékezhetünk rá, hogy elmúlt 1-2 évben is voltak 15 fokok januárban, úgyhogy sajnos ezt meg a paraziták nem nézik, hogy éppen a naptárban melyik évszak van, hanem ők a hőmérséklethez igazodnak, úgyhogy emiatt a javaslat most már mindenképpen az, hogy a külső élősködők ellen és ezáltal a szívféreg ellen is egész évben javasolt a védekezés.

00:05:16
Területileg vannak fertőzöttek régiók? Tehát igaz-e az, hogy mondjuk városban nem szükséges védekezni ellene, tehát így a nagyváros közepén, merthogy csak vidéken vannak kullancsok, meg csak erdő közelében veszélyeztetett a kutyusunk a kullancs, illetve szintén ugye a szúnyog ellen?

00:05:38
Semmiképpen sem, mivel egyrészt a szúnyogok is akár bármiféle kisebb állóvízben pocsolyában is el tudnak tenyészteni, másrészt meg egy parkra is lehet gondolni, akár mondjuk, ahol kisebb de vadvilág él ott szépen a kullancsokat fenn tudják tartani, és hogyha arra megy egy óvatlan állat gazdival együtt, akkor sajnos ott is lehet fertőződés. Nyilván alacsonyabb százalékban, mint hogyha a Kékest megmásszuk és végigmegyünk egy jó pár órás erdei úton, de sosem lehet 100%-ra mondani, hogy itt, vagy ott biztos, hogy nem lesz, tehát ilyen szempontból mindenhol javasolt a védekezés.
Megjelenő szöveg: A városban is fontos a védekezés az élősködők ellen!

00:06:16
Tehát mindig és mindenhol védekezz mindig.

00:06:18
Mindig, mindenhol az a biztos.

00:06:20
És mindegyik kutyánál? Tehát, hogy mondjuk gondolok itt arra, hogy egy agár kutyát például nem annyira véd a szőrzete, de mondjuk egy mudi pedig csupa bunda. Megvédi a bundája az ellen, hogy belemenjek ezek az élősködők, vagy mondjuk megcsípje egy szúnyog?

00:06:37
Hát 100 százalékosan itt sem, mert ugye a lágyrészek kevésbé fedettek akár szőrrel, tehát, hogy ezek jobban ki vannak téve, akár így a fertőződések vagy csípésének. Nyilván ilyen szempontból talán a rövid szőrűek kicsit vékonyabb bőrű kutyafajták sajnos hátrányban vannak, viszont nem tudjuk azt mondani, hogy egy teljesen szőrrel fedett, akár vastag bundájú kutyánál az abszolút teljesen fizikális védelmet meg tudjuk ejteni így.

00:07:04
Igen, egyébként nekem egy agár kutyusom van, meg egy uszkáro, és az agár kutyusomnál azért látom, hogyha bemegyünk az erdőbe, akkor szenved tehát, hogy már nem szeretne bejönni mostanában ugye annyira sok szúnyog van, szegényt borzasztóan össze tudják csipkedni, de nyilván ugyanúgy ki van téve az uszkár is a veszélynek, hiszen neki is vannak ugye olyan fedetlen részei, akár orra, szeme mellett, meg a has része.

00:07:31
Így van, itt is van egyedi variancia szerintem, hogy mit és hogyan preferálnak a szúnyogok, tehát hogy mint nálunk is.

00:07:36
Igen egyébként nálunk is van, hogy valakit jobban megcsípnek valakit kevésbé, akkor ugyanez van a kutyáknál is, hogy valakire jobban rámennek egész egyszerűen a szúnyogok?.

00:07:44
Jellemző lehet biztosan, tehát hogy efelől nincsen kétségem.

Egyre több a szívféreg megbetegedések száma?

00:07:49
Miért kapott mostanában ekkora hangsúlyt a szívférgesség? Most például egy menhelyes posztban rendszeresen látjuk, hogy szívféreg tesztje negatív, illetve tényleg szerintem az elmúlt mondjuk 5-6 évben hallani jobban erről, vagy ezt csak én érzékelem így, mintha korábban nem lett volna ennyire hangsúlyos az, hogy védekezzünk a szívférgesség ellen a kutyáknál?

00:08:13
Hát alapvetően, hogy mikor is jött be az országba, ugye régen ilyen behurcolt esetek voltak, ezt igazából a biológiával úgy lehet érzékeltetni, hogy 15-20 évvel ezelőtt nem ugyanez volt az éghajlatunk, más egyéb vektorok voltak, tehát a szúnyogok is más fajokat takartak, és emiatt ugye a közti gazda nem volt jelen, vagy csak nagyon ritkán a szívféreg esetében. Ahogyan ugye feljebb tolódott ez a mediterrán légvonal tulajdonképpen, így egyre több szúnyogfaj tudott nálunk megtelepedni, megélni és ezáltal tulajdonképpen mi is beleestünk abba, amiben már mondjuk az olaszok vagy a horvát tengerparton akár több éve évtizede is benne vannak, vagy akár Amerikában is vannak korábbról leírt esetek, illetve onnan vettünk át mindenféle kezelési lehetőségeket, útmutatókat is. Tehát, hogy ez volt a világban csak egy kicsit délebbre.

00:09:06
Azt a mindenit, tehát ez egy másfajta szúnyog ami okozza ezt?

00:09:10
Más fajták is így van, illetve vannak olyan leírások, hogy bizonyos itt adaptálódott és már őshonos szúnyog fajok is tudnak bizonyos vektor szerepet betölteni. Tehát, hogy mondjuk ők is adaptálódtak ahhoz, illetve a szívférgek adaptálódnak hozzá, hogy más szúnyog fajokban is tovább tudjanak adódni.

00:09:31
És akkor ez úgy működik, ugye a fertőzés, hogy egy fertőzött kutyát megcsíp egy szúnyog, és akkor átszáll egy másik kutyára, azt is megcsípi és egész egyszerűen már át is tudja adni?

00:09:43
Igen tulajdonképpen a leegyszerűsített séma az annyi, hogy van egy fertőzött állat, amiben potenciálisan van egy hím és egy nőstény szívféreg is, 2 elegendő ahhoz, hogy ők utána reprodukálják magukat, és sok sok sok mikrofiláriát, egy picinyke lárvát termeljenek a fertőzött kutya szervezetében. Ezt nevezzük L1 lárváinak, és ezt tudja felszívni, ugye a perifériás keringésből a szúnyog, majd a szúnyogban fejlődik, vedlik egyet, és ezt a továbbfejlett változatot tudja beleinjektálni a következő áldozatába, ahol ugye vért szív, és a vérszívás útján tulajdonképpen beinjektálódik maga ez a továbbfejlődött lárva.

00:10:24
A lárva megy át tulajdonképpen.

00:10:27
Így van! Az egy továbbfejlődött lárva. Az is fontos, hogy ugye a szúnyogban is van egy olyan biológiai rendszer, amiben a lárvának tovább kell fejlődnie, ilyen szempontból például, hogyha egy fertőzött kutyának a vérét át injektáljuk egy másik kutya vérébe szúnyog nélkül, akkor ugye az nem fertőződik, csak azzal az L1 lárvával lesz fertőzve.

00:10:50
Hihetetlen, hogy ez a szívféreg ez hogy adaptálódott minden egyes helyzethez, minél jobban.

00:10:57
Így van, így van. Illetve voltak még régebbről ilyen megfigyelések, hogy például a koraesti, alkonyati órákban sokkal intenzívebb ezeknek a lárvák a perifériás keringésben a mozgása, mert hát nyilván a szúnyogok akkor csípnek jobban. Manapság már egész nap csípnek, de ez régen is így volt, hogyha mondjuk kétes volt egy fertőzöttség, akkor vegyünk este is vért és nézzük meg akkor a lárvákat.

00:11:25
Tényleg ugye este csípnek jobban a szúnyogok, tehát mi is az esti sétáknál szenvedünk a legjobban, és hogy a lárvák egész egyszerűen akkor sokkal aktívabbak. És akkor ezek szerint a vizsgálatot is, akkor érdemes elvégezni.

00:11:39
Alapvetően most már nem, tehát abban az esetben, hogyha egy intenzív fertőzöttség van, akkor egész nap rendelkezésre állnak tulajdonképpen. Bizonyos kétes esetekben egyszer-kétszer én is folyamodtam ehhez, hogy akkor nézzük meg este is, de alapvetően mivel többféle vizsgálatot is végzünk, nem csak ez az egy áll rendelkezésünkre, így nem esszenciális, hogy napszakhoz kössük a vérvételt.

00:12:03
Mik azok a tünetek egyébként amik arra utalnak, hogy szívférges a kutyusunk? Mi az 1. pont, amire érdemes figyelni? Mert mondjuk egy kullancs esetén számíthatunk rá, hogy esetleg vagy visszavezetjük, hogy volt benne kullancs múlt héten, lehet hogy ettől van baja, de hát egy szúnyogot nem veszünk észre, hogy megcsípte a kutyánkat.

00:12:21
Nem kifejezetten. Tulajdonképpen ez is a veszélye, hogy a mi általunk kezelt kutyáknak a döntő többsége tünetmentes volt, egy teljesen egyszerű szűrővizsgálattal derült ki az, hogy szívférgesek. Nyilván vannak olyan tünetek, amikor már nagyon előrehaladott vagy előrehaladottabb fázisban van a betegség, általános gyengeség, fáradtság, ilyen szívérrendszeri panaszok vagy köhögés, tehát légzőszervi panaszok általában ez a kettő, ami először jelentkezik, és tényleg az a veszélyes benne, hogy arról a kutyáról, ami szembejön velünk az utcán, nem mondhatjuk meg, hogy szívférges-e vagy nem, mert hogy jó eséllyel nem is okoz tünetet.

00:13:02
Akkor igazából akkor van tünete, amikor már nagy a baj?

00:13:05
Tulajdonképpen igen, mondhatjuk így, vagy hogyha sokkal érzékenyebb magára erre az élősködőre a kutya és sokkal intenzívebb immunreakciót generál, mert ez is lehetséges egy enyhébb fertőzöttségnél, de alapvetően azok a durva tünetek, amik így a köztudatban keringenek, azok masszív fertőzöttségnél szoktak főként jelentkezni, de sose lehet tudni, hogy mely kutyában melyik fertőzöttségi fok okoz majd gondot.

00:13:33
Egyébként is ugye jellemző a kutyákra, hogy akkor látszódik rajtuk, hogy baj van, amikor már nagyobb a probléma, de akkor ezért is érdemes ugye nagy hangsúlyt fektetni erre.

00:13:44
Hát a megelőzésre.

Milyen vizsgálatokkal lehet kiszűrni a szívféreg fertőzést?

00:13:45
Említetted, hogy vérvétel által derül ki, tehát ezt így vizsgáljátok ki? Vért vesztek a kutyusról, hogyha fennáll a veszélye?

00:13:54
Így van, alapvetően a szűrővizsgálat az egy egyszerű, nagyjából egy-másfél ml vért véve tartalmazza a vizsgálatot. Többféle vizsgálati módszer is van; az alap szűrővizsgálat, az egy gyorstesztből áll, illetve mikroszkópos vizsgálatokból, abból is 2 félét tartalmaz. A gyorsteszt az a felnőtt nőstény – zárójelben hímek, tehát, hogy van egy egy olyan gyorsteszt, ami a hímeknek az anti igényét is ki tudja mutatni – ezt úgy kell elképzelni, mint mondjuk a Covid teszt volt, vagy esetleg terhességi teszt tehát, hogy alapvetően ilyen antigén kimutatási módszer, és akkor nagyjából 5-15 perc alatt ennek megvan az egy csík negatív, két csík pozitív eredménye, vagy nyilván más egyéb színjelzéssel tudják ezt jelezni. A másik 2 vizsgálat, az pedig tulajdonképpen az előbb említett lárvákat mutatja ki a vérből, tehát hogyha van egy felnőtt hím, illetve egy nőstény szívférgünk, annak a reprodukált termékei ugye ezek a mikrofiláriák, és ezt mutatjuk ki első körben egy csepp vérből, illetve utána 1 ml vérből sűrítve a készítményt egy újabb kenetet készítve tudjuk kimutatni azt, hogy ezek jelen vannak-e. És ez is lehet a kulcs ugye bizonyos szívféreg diagnosztikában, mert az előbb mondtam, hogy ha van egy hím és van egy nőstény, akkor van reprodukciós termék. Na de mi van akkor, hogyha csak 2 nőstény van, vagy 3 nőstény? Az ugye méretben ugyanazt a problémát okozza a tüdő artériában, szívben, de lehet, hogy mikrofilária nem lesz benne, úgyhogy ez is ilyen fifikás dolog, hogy a kimutatásban is vannak már ilyen buktatók.

00:15:30
Ezek akkor így nőnek? Tehát hiába csak nőstény van benne, és ugye nem tudnak tovább további alanyokat reprodukálni, viszont ugye a méretük nő, tehát ugyanúgy problémát okoznak a kutyusnak, viszont bizonyos tesztekkel, így ebben az esetben nem kimutatható?

00:15:48
Igen, igen. Tehát hogyha mondjuk csak egy vagy két nőstény van, lehet hogy annyi antigént nem bocsát a vérbe, hogy az mondjuk kimutatható legyen, de mondjuk lehetnek ráutaló jelek, tünetek satöbbi. Úgyhogy ez ilyen szempontból fifikás tud lenni. Igen, a másik meg hogy az évek során – akár azt hiszem 5-7 évig is élhetnek a véráramban, ugye ezek a felnőtt férgek, és ezek folyamatosan nőnek akár a több 10 cm-t is elérhetik.

00:16:11
Előfordulhat, hogy egy kutyus megfertőződik és 5-7 év múlva kerül olyan állapotba, ami feltűnő lesz, hogy valami probléma van és addig folyamatosan fejlődnek benne ezek az egyedek?

00:16:17
Lehetséges. Így van.

00:16:23
Folyamatosan fejlődnek, így van és ez idő alatt is ugye plusz fertőzések lehetnek, tehát egy jöhet egy újabb szúnyog, egy újabb fertőzött lárva beinjektálva, és akkor egyszercsak találhat magának egy párt a szívféreg.

Milyen kezelési módszerek vannak szívféreg esetén?

00:16:37
Amennyiben már megfertőződött a kutyus, és mondjuk hozzátok kerül, kiderítitek, hogy valóban probléma van, szívférges, hogyan álltok neki a kezelésének?
Megjelenő szöveg: Szívféreg kezeléshez keressétek fel a Rex Kisállatrendelőt!

00:16:47
Hát először is a diagnosztikát kell kiteljesíteni, tehát hogy nyilván egy gyors teszt, nem gyors teszt, a mikroszkóponak ugye hinni kell. Itt jön be még egy variáns, hogy a ugye ez egy dirofilaria faj, a dirofilaria immitis, ami a szívférgességet okozza, de van neki egy testvére a repens, ami meg bőrbetegséget okoz. Ez Amerikában nincsen, viszont nálunk van, tehát mind a 2 faj előfordulhat, abban az esetben, hogyha mondjuk van egy pozitív gyors tesztünk és látunk mikrofonját, mivel a gyorsteszt lehet falsan is pozitív tehát, hogy mondjuk a bőrféregre is bereagálhat valamilyen úton módon, így nem tudjuk rámondani, hogy ez biztos, hogy szívféreg, közelítünk ugye a 100%-os diagnózishoz. A lárvákból van lehetőség PCR vizsgálattal ugye az örökítőanyag kimutatásra, ezt ugye akkor vitte ezt covid irányból megintcsak tudjuk tehát, hogy ezzel tudjuk 100%-osan diagnosztizálni azt, hogy az a lárva egy szív féregtől származott-e, és akkor nyilván ez egy 100%-os diagnózis. Nyilván tudunk többféle gyorstesztet is elvégezni, és ezeknek ugye különböző érzékenységi fokai vannak, és ezek is tudnak arra irányítani, közel 100%-os legyen a diagnózis. Nyilván a másik irányból is meg lehet közelíteni, mivel szívféregről beszélünk, ezért a szívnek a vizsgálata is egy esszenciális dolog lehet, ezért mondjuk a szív ultrahangos vizsgálaton is lehetnek arra utaló jelek, hogy ott egy szívféreg is van, vagy akár vannak olyan felvételek, amin konkrétan látszik is a féreg, így van, úgyhogy más egyéb kiegészítő diagnosztikát is kell használnunk, ami biztos, hogy a PCR vizsgálat az, ami 100%-os, vagy hogyha szívférget a szív ultrahangon látjuk. Tehát ez a kettő az, ami azt mondja, hogy biztosan itt szívféreggel van dolgunk.

00:18:31
Ezek a tünetek amiket mondtál egyébként egyértelműen erre utalnak, hogy szívférgesség?

00:18:37
Semmiképpen sem, mert egy szívelégtelenség is ugyanezekkel a tünetekkel jön, vagy egy egyszerű hörgőgyulladás, légcsőszűkület, millió meg egy olyan betegség van a szívérrendszer meg a légzőszervrendszer tekintetében, ami ugyanezeket a tüneteket okozza.

00:18:52
Tehát ez egy általánosan elvégzendő teszt, amit elvégeztek abban az esetben, hogyha bármi ilyesmi tünettel kerül hozzátok egy kutyus.

00:19:00
Akkor is így van, tehát, hogy amíg mondjuk régen egy köhögős állat jó, akkor menjen el röntgenre, esetleg endoszkópos vizsgálat, de itt már ezeket is megelőzi, vagy akár mellette, közvetlenül párhuzamosan végezzük a szívféreg tesztet is, hogy azt is mindenképpen kizárjuk.

00:19:17
Mi van akkor, hogyha nagyon előrehaladott állapotban van? Volt nálatok olyan páciens, aki már nagyon súlyosan fertőzött volt, és mondjuk nagyon sok ilyen szívféreg volt a kis szervezetében?

00:19:30
Hát olyan páciensünk volt, akinek tizenpár darab féreg volt a szívében, nyilván tüdő artériában már nem fértek el, és akkor a szívbe kerültek. Ezt fontos ugye megjegyeznünk, hogy szívféregnek mondjuk, de alapvetően a tüdőartériákban kezdenek el tenyészni, illetve lakni, és hogyha már itt nem férnek el, akkor kerülnek a szívbe. Szóval ezt onnan tudom, hogy tizen plusz féreg volt benne, mert ebben az esetben már a mi általunk alkalmazott gyógyszeres kezelés, injekciós terápia az nem volt alkalmazható, mert hogyha belegondolunk, ez a tizenpár féreg, amit felszorzunk 10-20 centiméterekkel elkezdenek szétbomlani és rögtön, akkor ugye ezt a szervezet nem biztos, hogy fel tudja dolgozni. Tehát ő mondjuk műtétre került, és akkor lettek eltávolítva ezek a férgek.

00:20:19
És egyesével kiszedegetve?

00:20:20
És egyesével kiszedegetve, így van, nem veszélytelenül. És nála ha jól emlékszem, vagy csak nagyon enyhe tünetek voltak, vagy csak a mellkas röntgenen és a szívultrahangon nyilván ott látszottak ezek a termékek, de ott is talán egy szűrővizsgálat mutatta ki, hogy igen tényleges fertőzöttség van, és elég súlyos masszív fertőzöttség volt. Tehát, hogy utána műtőasztalra is kellett kerülnie.

00:20:41
És amikor eltávolítják ezeket az egyedeket, utána még szükséges egyébként injekciós terápia? Tehát marad benne olyan, bármiféle-?

00:20:49
Az ő esetében maradt, tehát hogy ugye ezt egy ilyen vénán keresztüli katéterrel végzik, egészen ugye a jobb szívfélbe vezetve, és ugye maga a katéter hossza, illetve ugye, hogyha tényleg annyi mértékű féreg van, akkor akár az altatásnak a hossza sem feltétlenül engedheti, hogy a magasabb tüdő artériákból el legyen távolítva az utolsó 1-2-3 féreg, és az ő esetében ki kellett egészíteni még az injekciós terápiával is a teljes gyógyuláshoz.

00:21:19
És ha elérnek a szívig, akkor még van lehetőség műteni vagy akkor már nem?

00:21:23
Akkor van igazából, tehát ami csak a tüdő artériában vannak, mivel enyhe a fertőzöttség oda kevésbé tud maga a katéter felhatolni, így ilyen szempontból a konzervatív terápia – tehát az injekciós terápiát értjük ezalatt – az a javasolt, hogyha a szívben és annyi mértékben, és nyilván itt a kutyának a test méretét is figyelembe kell venni, hogy mondjuk egy yorkiban 2-3 féreg az teljesen más kategória, mint ugye az imént említett vizsloid típusú kutyában, akinek volt a tizen plusz féreg.

Hogyan lehet megelőzni a szívféreg fertőzést?

00:21:53
A megelőzés itt elsődleges szempont. Így van. Milyen készítményeket lehet használni arra, hogy megelőzzük a szívférgességet?

00:22:05
Ebből is már rengetegféle készítmény van. Vannak az ugye régebben használt cseppes formátumok is, amelyek bizonyos más készítményekkel is vannak kombinálva, és bizonyos külső élősködők ellen is védenek, és a szívféreg ellen is. Úgyhogy vannak ezek a spot-on készítmények, aztán vannak ugye a tablettás készítmények, ebből talán a legszélesebb a paletta, ezek is tudnak ugye kombinálva lenni bolha, kullancs elleni készítmény részlettel vagy akár általános féreghajtóval, tehát hogy ez is egy ilyen jellegű csomagként szerepel. Nyilván felvetődik a kérdés, hogy akkor miért nem inkább a szúnyogok ellen védekezzünk, de ott az a tapasztalat, illetve bármennyire is igyekszik bármely gyógyszercég arra, hogy a repellens hatás 100 százalékosan meglegyen, ugye abban kevésbé tudunk bízni, mint hogy magukat a szívférgeket előzzük meg, és azokat tisztítjuk ki a szervezetből, úgyhogy a tablettás készítmények talán a legpraktikusabbak, illetve az elmúlt egy-másfél évben jött be hazánkba is egy injekciós készítmény, ami tulajdonképpen hosszú hatású védelmet tud biztosítani a szívférgek ellen. Most 6 hónapra ajánljuk ezt a készítményt, tehát hogy van már ilyen is, de a legtöbb az még a tablettás készítmény, amivel védekeznek a gazdik havonta.
Megjelenő szöveg: Így védekezhetünk a szívférgesség ellen: – spot-on cseppek, – tablettás készítmények, – injekciós készítmények

00:23:23
Ez az injekciós készítmény egyébként nekem teljesen új, valószínűleg mert az állatkórházba ennél régebben dolgoztam, akkor még nem volt ilyen, de ez nagyon jó, mert azért főleg így a gazdi tök könnyen elfelejtheti, hogy beadja neki havonta. Nyilván gondolom itt lehet 1-2 ráhagyás, tehát hogyha 1-2 napot csúszunk akkor az nem okoz problémát, de akkor ha jól értem ezek a tablettás készítmények amikor beadjuk a kutyusnak ez ugye – amennyiben van benne valami elpusztítja, viszont ugye az még olyan fázisban van akkor benne ez az élősködő, ez a szívféreg, hogy nem okoz problémát, hogy megöli?

00:24:02
Így van! Azokat a lárva alakokat tudjuk kiirtani a szervezetből, amelyeket a szúnyog közvetlenül beinjektált, tehát tulajdonképpen ezeket az L3, L4-es lárvákat, ugye itt a bizonyos vedlési fázisokban. Erre a szúnyogcsípéstől nagyjából egy olyan 30-35 napunk van. Onnantól kezdve ugye már tovább fejlődik, tovább migrál a szervezetben szövetközti tartalomban ez a lárva alak, és utána már igazából nincsen semmi a kezünkben, amivel tudunk rá hatni, majd csak akkor, amikor felnőtt szívféreg lesz. Tehát ez a fontos, és ez a kulcs a védelemben és a megelőzésben, hogy ezért kell havonta adandó készítményt adni, vagy akár ugye az injekció az, ami 6 hónapig véd, tehát, hogy olyan gyógyszert, koncentrációt elérnünk a véráramban, ami havonta ezeket az előző hónap szennyét tulajdonképpen ki tudja takarítani.

00:24:53
Mi történik akkor, hogyha valaki szünetet hagy? Tehát, hogyha azt gondolja, biztosan találkoztatok ti is ilyennel, hogy “jaj télen nem adom, majd adom neki tavasszal ismét”, ez okozhat problémát?

00:25:06
Hát ez elég sokszor fejtörést okoz, mert hogy mi az, ami már megengedhető, és mi az, ami nem? Alapvetően, amit általában el szoktunk fogadni, hogyha egy hónapon belül volt, tehát hogy egy hónapnyi a kihagyás, akkor is alapvetően még biztonságos a készítménynek az adása, de ugye mindig a kihagyást, azt azt érdemes leszűrni. Ugye ez is egy ilyen logikai bukfenc, hogy rögtön nem tudjuk kimutatni ezeket a fertőzéseket, mert ugye kell a szívféregnek nagyjából egy fél év, 6 hónap, hogy teljesen kifejlődjenek felnőtté, és akkor tudjuk ugye a megemlített diagnosztikai módszerekkel kimutatni. Tehát az a baj, hogyha valaki kihagy egynél több hónapot, de ez is csak inkább megengedés ez az egy hónap, szóval abban az esetben, hogyha több hónap kimarad, akkor nem tudok utána rögtön választ adni arra, hogy ez idő alatt fertőződött-e az állat, hanem majd csak 6 hónap múlva. És ezekben az esetekben ugye akkor azt kell kilogikázni, hogy hogyan lesz a legjobban védve a kutyus, de megfelelő biztonsággal.

00:26:10
És erre mi a megoldás ilyen esetben? Várni inkább 6 hónapig vagy elkezdené adni neki?

00:26:17
Semmiképpen sem, merthogy nyilván ez idő alatt is fertőződhet, amihez megint csak 6 hónapot kell hozzá passzoljuk, hogy kimutathatóvá váljon, úgyhogy ezekben az esetekben a mi rendelőnkben az szokott lenni a gyakorlat, hogy ezt leokézzuk, ez kimaradt, kiszámoljuk, hogy mikor tudjuk majd ezt kimutatni, és arra a fennmaradó időszakra nem a tablettás készítményeket alkalmazzuk, hanem az eggyel lightosabb készítményeket, azokat, amelyeket a szívférgesség kezelésében is a protokoll szerint alkalmazunk, a spot-on készítmények például ilyenek, amelyek biztonságosan alkalmazhatók ilyenkor, arra térünk rá, mert ezek megelőzésre is szolgálnak, és ebben az esetben azt a fennmaradó időszakot ezekkel a spot-on készítményekkel lefedjük, és a kihagyáshoz képest egy bő fél év elteltével egy újabb szűrést végzünk mindenképpen. A 100%-os biztonság az, hogyha akkor is leszűrnénk, amikor a kihagyás megmaradt, és ugye utána, és utána 6 hónap múlva is, mert így tudjuk teljesen lefedni ezt az időszakot.

00:27:19
A spot-on készítmények távol tartják a szúnyogokat, jól értem?

00:27:24
Nem. Illetve vannak olyan spot-on készítmények, amelyek távol tartják, illetve viszont vannak olyanok, amelyek kifejezetten a szív férgekre hatnak, tehát ugyanaz a hatóanyag csoport van bennük, mint a tablettákban, és a szívféregre hatnak, csak más gyógyszerkoncentrációt tudnak elérni és más hatásfokkal működnek.

00:27:44
Most akkor itt végig beszéltük a szívférgesség elleni védekezést. Említetted, de kicsit még térjünk rá jobban vissza, hogy a kullancs ellen milyen készítményekkel védekezzünk, illetve hogyan, mikor, és ez az ez hogy működik így a kullancsok esetében? Tehát nálunk is van távoltartására való spot-on, tablettás készítmények, valamit havonta, valamit 3 havonta kell adni…

00:28:10
Igen, ebből meg még nagyobb a tárházunk tulajdonképpen, mert a kullancsok már sokkal régebbóta velünk élnek, illetve sokkal több mindent tudunk róluk, illetve nyilván sokkal jobban benne vannak a köztudatban is, hogy milyen kórokozókat tudnak terjeszteni. Itt is ugye vannak ezek a kifejezetten kényelmes, mondjuk rágótabletta formák, ugye vannak a cseppes készítmények, spot-on készítmények, ugye régről még a nyakörvek is, amelyek azért megfelelő védelmet tudnak bizonyos körülmények között biztosítani, tehát hogy ezekben az esetekben azt szoktuk javasolni, hogy valamit mindenképpen válasszunk a kutyusnak az életstílusához, lakókörnyezetéhez kapcsolódóan tehát, hogy itt vissza tudunk arra térni, hogy nem mindegy, hogy egy erdőben járó, mindennap erdőben járó kutyusról van szó, vagy éppen a belvárosban mondjuk a napi parki séta egy 30 percben megoldható, de valamilyen készítményt mindenképpen javaslunk a megelőzésre, hogy egy kullancs éppen csípésre adja a fejét, és akkor utána pedig a kórokozót beinjektálja.

00:29:11
Illetve gondolom itt is számít a szőrzete is a kutyusnak, hogy melyik készítményt válasszuk. Tehát én nekem például őszinte leszek az ilyen spot-on készítményekkel az volt a tapasztalatom, így az uszkár kutyusom esetében, de anyukám foxijánál is, hogy azért akad benne kullancs, tehát hogy valószínűleg valamennyire távol tartotta, de nem volt 100 százalékos, és én így nem is tudtam nyugodt lenni, hiszen a uszkárnak azért ilyen elég nagy bundája van, és nehéz is észrevennem, hogy van benne, nem látjuk, úgyhogy ezért talán 1-2 alkalommal használtam spot-ont, és utána rögtön inkább a tablettás verzióra tértem. Abból is olyanra, ami a szívférgesség ellen is véd, de hogy ezzel mi a tapasztalatod, neked? Melyik a jobb, az erősebb, a hatékonyabb?

00:29:57
Ezt így nem tudom teljes mértékben kifejezni, mert mindegyik ellen van ellenérv, illetve nem is ellenérv, hanem hogy van más egyéb problémái. Mondjuk egy bőrpanaszos kutyánál nem javasolt bármit is rácseppenteni, mert akkor az még felfokozhatja a dolgokat, viszont egy emésztőszervi panaszos kutya meg nem biztos, hogy a rágótablettát megfelelőképpen megemészti, utána hányást hasmenést generálhat, tehát hogy ezt mindig a gazdival megbeszéljük. A spot-on készítményre még visszatérve, ami problémát tud okozni, hogyha gyakran van fürdetve a kiskutya, vagy esetleg kisgyermek mellett van, és akkor az pedig odamenni, hogy “jaj de szeretlek kiskutyám”, megölellek és akkor rákerül ugye az, ami fel nem szívódott készítmény. A másik meg hogy sokszor szokott az a hiba előfordulni, hogy mondjuk van egy vastag tömött bundájú állat, és akkor nem a bőrére van cseppentve a készítmény, hanem véletlenül a gazdi mondjuk a felét csak a szőrre kente fel tehát, hogy ez is problémát okozhat ilyen szempontból a praktikusságot helyezi előtérbe a tablettás készítmény azokban az esetekben, hogyha mondjuk nem egy érzékeny gyomrú kutyusról van szó, hogy akkor azt megmondjuk, hogy eleséggel vagy eleség nélkül, ekkor és ekkor kapja meg, az 24-48 óra múlva pedig már teljes védelmet tud biztosítani. Meg kell jegyezni, hogy ugye a spot-onok közül vannak olyan készítmények, amelyek távoltartóak, illetve vannak olyan készítmények, amelyek hogyha felszívódik a véráramba, megcsípi a kullancs, az állatot, és ugye akkor hirtelenséggel a kullancs elpusztul a rágótabletták is ebbe a kategóriába tartoznak, vért kell szívniuk ahhoz, viszont nagyon limitált időben tehát hogy 1-2-3 óra az amíg ott lehetnek a szervezet közelében, illetve vért szívhatnak, és akkor rögtön elpusztulnak. És ugye a nyakörvek között is van ez a kétféle kategória, hogy valami repellens, illetve van, ami tulajdonképpen ilyen ölő hatékonysággal működik.

00:31:48
Mennyire veszélyesek a kullancs okozta megbetegedések? Van ez a babézia, lyme-kór amik amik szerintem így jobban a köztudatban vannak, vagy amiről így gyakrabban hallunk. Ezek mennyire veszélyesek a kutyusokra?

00:32:02
Igen, hát az általános praxisban ez a 2 az ami a leggyakrabban előfordul, és hogyha sorrendet kell állítani, akkor inkább a babéziózis és akkor utána a lyme-kór, ez veszélyesség szempontjából is, illetve gyorsaság szempontjából is, tehát a kialakulás gyorsasága szempontjából is ez a sorrend, hogy a babéziózis a lappangási ideje az 1-4 hét. Tehát az tényleg egy hónapon belül a kullancscsípés után problémát okozhat, és annyit kell tudni erre az egysejtű kórokozóról, hogy ezek ugye ilyen vérsejt élősködők, vörösvérsejt élősködők, tehát magukban ugye a hemoglobint és az oxigént szállító közeget teszik tönkre, tehát effektíve a vérnek azt az elsődleges dolgát, hogy a bizonyos szervekbe oxigént szállítson és tulajdonképpen vörösvérsejt esést, szétesést okoz, és ezáltal ugye rengeteg másodlagos problémát is, de hát önmagában ugye vérvesztéssel, egy belsőleges vérveszteséggel elsődleges problémát is okozhat, úgyhogy ez ilyen szempontból veszélyesebb. Nem tudom azt mondani a lyme-kórra, hogy kevésbé veszélyes, de ott ilyen nagyon általános tünetek vannak, illetve talán a kutyák a leírások alapján jobban ellenállóak, mint mondjuk az ember esetében egy lyme-kór fertőzöttségre, mert akár tünetmentesen is át tudnak vészelni egy-egy ilyen fertőződést. Babéziózis esetében viszont ez kevésbé jelentkezik, és mondom ott masszívabb tünetek jelentkeznek, akár már hirtelenséggel is.
Megjelenő szöveg: A két legsúlyosabb kullancs okozta megbetegedés a babézia és a lyme kór.

00:33:37
És az is ilyen halálos kimenetelű?

00:33:39
Igen-igen tehát, hogy nyilván a megelőzéssel, illetve ezekkel a bolha kullancs elleni készítmények adásával ezek már szerencsére visszaszorultak, de amikor még siheder tanonc voltam én is, akkor sokkal gyakrabban fordultak elő, főleg nyáron a babéziás kutyák a rendelőben, tehát mondjuk heti eggyel biztos, hogy találkoztunk, hogy gyanús vagy biztosan babéziás.

00:34:03
Hogyan tudják kezelni ezeket a megbetegedéseket? A választ megtudhatjátok a PetChef megoldási javaslata után!

00:34:11
Kutyusod a legjobbat érdemli? Naná! Próbáld ki a PetChef frissen főzött eledeleit! Glutén, hozzáadott cukor, tartósítószer és színezékek nélkül. Látogass el a petchef.hu weboldalra és rendelj most!

Milyen esetben kell állatorvost felkeresni?

00:34:28
Abban az esetben, hogyha ugye kialakultak ezek a fertőzések, az már mindenképpen ugye masszív állatorvosi feladat. Nyilván a tünetek kategorizálása függvényében itt is mondjuk kezdjünk akkor a babéziával, többféle tünetegyüttes is van, de ami a leggyakoribb és amire nagyon kell figyelni a gazdiknak, egyrészt, hogyha van egy ilyen, hogy kullancs kórelőzmény, vagy nem volt megfelelően a védelem biztosítva, hogyha levert, bágyadt az állat, nem eszik, lázas állapotban van, ugye ez egy ilyen komplex, akkor mindenképpen ezt is számba kell venni, hogy esetleg valami kullancs általi fertőzöttség van-e. A következő szint a babézia esetében ugye azt említettem, hogyha vörösvérsejt szétesés van az ugye a vizelettel tud távozni, illetve ezek a festékanyagok tehát, hogyha ilyen kóla vagy kávé szerű vizelete van a kiskutyának, na az már úgy a súlyosabb kategória tehát, hogy ebben az esetben is nyilván ezekre rá szoktunk kérdezni egy ilyen lázas állapot esetén, és a harmadik, hogyha esetleg a nyálkahártyák, a szemfehérje, vagy akár bőr alatti kötőszövet már besárgul, na az már ott a az extrémebb kategória. Tehát, hogy nyilván ezekből a kategóriákból azért sokkal nehezebb a gyógyulási ráta, ezért fontos, hogy már akár egy ilyen általános tünet, mint hogy lázas állapot, ezt is kiderítsük, illetve figyelemmel legyen a gazdi, hogyha a kutyus mondjuk 1-2 nap alatt nem eszik semmit, vagy nagyon unszolva megy le a sétákra, vagy csak egész nap fekszik, akkor ezek is ilyen általános tünetekként sajnos felmerülhetnek.

00:35:58
És mit kell ilyenkor tenni a kutyussal tehát?

00:36:01
Rögtön állatorvoshoz vagy mielőbb állatorvoshoz vinni, és nyilván abban az esetben, hogyha az állatorvos kérdezi, hogy mikor és hogyan volt, akkor érdemes visszakeresni a gondolatainkban, hogy mikor kapott esetleg rágótablettát, mikor tettük rá azt a kullancs elleni nyakörvet, mikor kapott utoljára spot-ont, megfelelően adagoltuk-e, nem hányta-e ki, tehát hogy ezek mind ilyen kérdések, amikre érdemes felkészülni.

00:36:26
Mennyire gyakori? Egyébként a kullancs okozta megbetegedés mostanában?

00:36:30
Mostmár talán kevésbé, de ez is nyilván ugye területenként változhat, illetve, hogy a kullancsok mennyire vannak babéziával fertőzve, mert ez is ugye fontos, hogy lehet egy teljesen intakt kullancs kullancscsípés után semmiféle probléma nem lesz, de hogyha van egy olyan terület, ahol masszív olyan kullancs kolónia van, akik babéziával vannak fertőzve, akkor nyilván így tömegesen is jöhetnek az esetek. Szóval visszatérek erre, hogy a megelőzés miatt a mi esetünkben, illetve nyilván mi egy fővárosi rendelő vagyunk, kevésbé jelentkeznek ezek a problémák. De azért egyszer-egyszer előfordulnak és a legutóbbi esetem az éppen télen volt, tehát hogy ez is egy ilyen alátámasztó információ ahhoz, hogy egész évben kell védekezni, mert sosem lehet tudni, hogy a kullancs ami megcsípte a kiskutyát az fertőzött-e meg, hogy az a kullancs téli álmot alszik-e vagy nem.

00:37:24
Egyébként olyat érdemes csinálni a gazdinak, hogyha van kullancs a kutyusban, akkor azt kiszedi és beviszi mondjuk az állatorvoshoz, hogy elküldjék bevizsgáltatni, hogy amúgy fertőzött volt-e? Vannak egy ilyen megelőzési lehetőség?

00:37:37
Vannak ilyen lehetőségek, de nyilván sosem tudjuk, hogy ez összefüggésben van-e a későbbi megbetegedéssel, meg kevésbé megbízhatóak ezek a tesztek, de az a része az mindenképpen jó, hogy kiszedjük tehát, hogy az mindenképpen legyen meg, ha már nem is volt megelőzés, akkor rögtön kiszedjük a kullancsot. Minél kevesebb időt tölt bent, annál kisebb az esély a fertőzésre.

00:37:59
De akkor nem feltétlenül indokolt ezt elküldeni, ezt a kullancsot bevizsgáltatni?

00:38:01
Nem-nem.

00:38:02
Hacsak mondjuk éppen nem területileg mondjuk ilyen nagy fertőződés?

00:38:07
Igen, akkor mondjuk érdekes lehet, de inkább akkor az állat irányából szoktuk a diagnosztikát megkezdeni.

00:38:13
Tehát tulajdonképpen kullancs esetében is mindig minden kutyánál akárhol is vagyunk, egész évben védekezni kell, akárcsak a szívférgesség esetében is megelőzés, megelőzés, megelőzés.

00:38:26
Így van, az mindig sokkal egyszerűbb a megelőzés, mint a kezelés.

00:38:30
Hát, köszönöm szépen Nóri ezt a beszélgetést! Tényleg minden részletre kitértünk és rengeteg új dolgot hallhattam én is és biztos, hogy a gazdiknak is szerintem felnyitottuk a szemét és mégjobban arra fognak koncentrálni, hogy tényleg minden esetben védekezzenek ezek ellen. Főleg tényleg talán a kullancs esetében ez jobban elterjedt, de a szívférgesség esetében is fontos védekeznünk tényleg mindenképp.

00:38:59
Így van, köszönöm szépen a meghívást, meg hogy egy ilyen most már fontos témákról beszélgethetünk, és remélem így már a köztudatba is sokkal jobban, ha már csak egy ilyen beszélgetéssel is el tudnak jutni ezek a dolgok, és akkor egyre több kutyatartó ezekkel alapvetően tisztában lesz, hogy mire van szüksége egészségügyi téren egy állat alap ellátásához.

00:39:17
Köszönöm szépen Nóri!

00:39:18
Köszönöm szépen!

00:39:19
Számos tény és tévhit kering a kutyák etetésével és egészségével kapcsolatban, ezért minden beszélgetés végén hozunk egy állítást, amelyet a következő adásban meg is válaszolunk nektek. A mostani állításunk a Tények és Tévhitek rovatunkban a következő: a húsliszt gyakran a vágóhídi maradékok összessége. Ez lehet csőr, bőr, szőr, pata, csont, vér. A Főttel etetek Facebook csoportunkban már megtaláljátok az ezzel kapcsolatos szavazást. A helyes választ pedig megtudhatod az “Ezekre figyelj kutyatáp vásárlásnál” című epizódunkból.

00:39:58
Ha eddig még nem tetted meg, ne felejts el feliratkozni a PetChef YouTube csatornájára a videó alatt található “Feliratkozás” gombra kattintva, vagy keress rá a KutyaDolog podcastra, Spotify-on, Apple podcastson , vagy a PodPaden és klikkelj a “Követés” gombra, hogy értesülj a következő epizódokról! Kövess minket Instagramon, Facebookon, TikTokon, iratkozz fel a KutyaDolog hírlevelünkre és lépj be a Facebookon található Főttel etetek csoportunkba is, hogy tudatos gazdi válhasson belőled! Az epizód leírásában minden linkünket megtalálod. Van kutyás ismerősöd? Oszd meg vele a KutyaDolog podcastet!

00:40:34
Még egy fontos dolgot el kell mondanom, gazdik! A KutyaDolog podcast csak általános tájékoztatásra és szórakoztatásra szolgál, és nem minősül állatorvosi szolgáltatásnak. A podcastben elhangzott információk vagy a weboldalról linkelt anyagok felhasználása csak a felhasználó saját felelősségére történik. A podcast hallgatása nem helyettesíti az állatorvos, kutyadietetikus, vagy más képzett szakember tanácsát, diagnózisát, kezelését! Tudatos gazdiként nem szabad figyelmen kívül hagyni az állatorvosi konzultációt! Kutyusotoknál, esetlegesen fennálló egészségügyi problémák esetén mindig kérjetek állatorvosi segítséget! Jövő hét kedden a kutyatápok összetevőiről fogunk beszélgetni Hortobágyi Henivel, a PetChef kutya táplálkozási tanácsadójával. Én itt leszek jövő hét kedden! És ti?

Kapcsolódó tartalom:

• A kutya kullancs elleni védelme, betegségek, tünetek: https://petchef.hu/gazdiknak/kutya-kullancs/
• Kullancs kiszedése kutyából: használd a helyes technikát!: https://petchef.hu/gazdiknak/kullancs-kiszedese-kutyabol/
• Kutya szívférgesség: https://petchef.hu/gazdiknak/kutya-szivfergesseg/
• Milyen élősködők támadhatják meg kutyusodat?: https://petchef.hu/gazdiknak/eloskodok/