Sajnos Magyarországon is egyre gyakoribb a trópusi, szubtrópusi övezetekből származó, szúnyogcsípés által terjedő szívférgesség. Kezelése körülményes és kockázatos, ezért inkább a megelőzésre kell nagy hangsúlyt fektetni. Mit tehetsz, hogy megóvd kedvencedet a betegségtől, és mire lehet számítani, ha már megtörtént a fertőzés? Körbejártuk a témát.

Mi az a szívférgesség?

A szívférgesség a fertőzött szúnyog csípése által terjed, és egy fonálféreg faj, a Dirofilaria immitis okozza. Elsősorban kutyákra, illetve a Canidae fajok többi tagjára (róka, farkas) veszélyes, bár ritkán elkaphatja macska, sőt az ember is. Az ember szerencsére nem a megfelelő gazdatest, így a férgek nem tudnak teljesen kifejlődni.

A szívférgesség legnagyobb veszélye, hogy mire az első tünetek megjelennek, addigra a kutya már súlyos beteg. Akár több száz egyenként 10-40 cm hosszúságú féreg is élhet a tüdő ereiben és a szívben, amelyek ráadásul szaporodnak. A férgek lárva állapotból mintegy 7 hónap alatt fejlődnek ki, és akár 5-7 évig is élhetnek.

A kutya szívférgesség következményei

A szívférgesség több szerv komoly károsodását is okozhatja. Elsősorban a keringési rendszer problémáihoz, például a szívbillentyűk nem megfelelő záródásához, szívbelhártya gyulladáshoz, érelmeszesedéshez, érszűkülethez és vérrögképződéshez vezet. De hosszú távon a tüdő, máj és vese is megbetegedhet.

A szívférgesség tünetei

Aktív, sokat mozgó kutyáknál előbb jelentkezhetnek a tünetek, átlagos aktivitásnál azonban nagyon sokáig semmilyen jele nincs a fertőzésnek. A szívférgesség tünetei ráadásul nem térnek el az egyéb szívbetegségek, szívelégtelenség szokásos tüneteitől.

A tünetek a következők:

• Eleinte megerőltetőbb aktivitás után, később már a mindennapi életben is jelentkező légszomj, köhögés
• Bágyadtság, fáradékonyság
• Az állóképesség romlása
• Szívzörej
• Hasvízkór (a hastájékon felgyülemlett folyadékmennyiség miatt megnagyobbodott gyomor)

Ha ilyen tüneteket tapasztalunk, akkor azonnal vigyük a kutyust állatorvoshoz, mert kezeletlenül gyors állapotromlásra lehet számítani, ami akár kedvencünk elpusztulásához is vezethet!

A szívférgesség diagnózisa

A szívférgesség megállapítása meglehetősen bonyolult, ezért több módszer kombinált alkalmazásával lehet biztos eredményt kapni.

A szívféreg lárváinak kimutatása a vérből

Natív vagy Knott-kenetből lehetséges a nőstény szívféreg által vérbe kibocsátott lárvák (mikrofiláriák) kimutatása. A probléma ezzel viszont az, hogy egy másik féreg fajta, a bőrférgességért felelős Dirofilaria repens lárvái megkülönböztethetetlenek a szívféregétől, ezért a pozitív teszt még nem jelenti biztosan azt, hogy a kutya szívférgességben szenved. Ráadásul, ha a kutya kapott lárva elpusztítására alkalmas szert, akkor ezek a tesztek negatívak lesznek

Gyorstesztek

A kutya szívférgesség kimutatására léteznek olyan antigén tesztek is, ami nőstény féreg által termelt egyik anyag ellenanyagát képes kimutatni. Sajnos az eredmény itt sem 100%-os: amennyiben nincs nőstény a kutya szervezetében, fals negatív eredmény születhet, de előfordul fals pozitív eredmény is.

PCR teszt

Ilyen tesztet akkor szoktak alkalmazni, ha valamelyik fenti teszt pozitív lesz. Jóval pontosabb eredményt ad, de csak a nagyobb laborok végzik. Ez a teszt szintén a lárvák kimutatására alkalmas, de meg tudja különböztetni a szívféreg és bőrféreg lárváit. Sajnos attól, hogy nem találnak lárvát, kifejlett példány még lehet a szívben vagy az artériákban.

Szív ultrahang, mellkas röntgen

Amennyiben nagy a gyanú a szívférgességre, el kell végezni ezeket a vizsgálatokat is. Előfordul, hogy a férgek is láthatóak a képalkotó eljárások segítségével, de szív és artériák megnagyobbodásának mértéke alapján, valamint a tüdő vizsgálatával állapítható meg, mennyire előrehaladott a betegség.

A szívférgesség kezelése kutyáknál

A szívférgesség kezelése elég költséges, ráadásul veszélyes is a kutyára nézve. A szívférgesség megállapítása után azonnal el kell kezdeni a havonkénti lárva ellenes kezelést, de mindenképpen orvosi felügyelet mellett, ugyanis az elpusztult lárvák problémát okozhatnak a kutya keringésében.

Sokkal nehezebb és veszélyesebb a már kifejlett példányok elpusztítása. Az ilyen gyógyszeres kezelés csak intenzív körülmények között lehetséges, ugyanis az elpusztult férgek véráramba kerülése akár trombózist is okozhat. A férgek műtéti úton történő eltávolítása is lehetséges katéteres műtéttel, de ezzel a tüdőartériákban található férgeket nem lehet eltávolítani. Ráadásul a műtét igen veszélyes beavatkozás.

A szívférgesség megelőzése

A fent leírtak miatt a hangsúly mindenképpen a szívférgesség megelőzésén kell, hogy legyen. A megelőzést legkésőbb a 8 hetes korig el kell kezdeni.

Milyen lehetőségek vannak?

Repellens szerek

A megelőzés egyik része a szúnyogokat távoltartó készítmények (cseppek, nyakörv) alkalmazása. Sajnos ez a megelőzés nem 100%-os, ugyanis csak megritkítani tudja a csípések számát és ezzel csökkenteni a fertőzés esélyét.

Szívféreg lárvák megölésére alkalmazott készítmények

Már 8 hetes kortól érdemes a lárvák elpusztítását célzó készítményeket adni. Ezek lehetnek tablettás vagy cseppes gyógyszerek. De ne kezdjük el önállóan (állatorvossal való konzultálás nélkül) a lárva ellenes kezelést, ha a kutya elmúlt 7 hónapos! Ugyanis az erősebb készítmények a kifejlett férgeket is megölhetik, amelyek a véráramba kerülve súlyos gondot okozhatnak. Ezért érdemes szűrővizsgálatot végezni és állatorvos tanácsát kérni a kezelés elkezdése előtt

Szűrővizsgálatok

Ajánlott minden év májusában (tehát a szúnyogszezon után 6 hónappal) szűrővizsgálatot csinálni, ekkorra lehet ugyanis a fertőzést biztosan kimutatni.

A szívférgesség egy olyan fertőzés, aminél nagyon erősen él a mondás, hogy “jobb félni, mint megijedni”. Érdemes aktívan védekezni ellene, hogy kedvencünk hosszú és minőségi életet élhessen.