Az ötödik adásunkban a kölyökkutyák nevelésének és etetésének kihívásait járjuk körbe. Amennyiben új kölyökkutya érkezett a családba, számos kérdés merülhet fel a gazdikban. Hogyan biztosíthatjuk neki a legjobb táplálkozást és nevelést? A mai epizódban Hortobágyi Henriettával, a PetChef kutyatáplálkozási tanácsadójával és Szabó Viki, tapasztalt kutyatrénerrel beszélgetünk. A téma mélysége miatt a beszélgetést két részre osztottuk, így most a kölyökkutyák epizódunk második részét hallhatják.
Sziasztok gazdik! Ez itt a Kutyadolog podcast! Rádai Boglárka vagyok, két kutyus gazdija. Korábban két évig dolgoztam állatkórházban, ahol nagyon sok kutyusnak kísértem figyelemmel a kezelését, a diagnózis felállításától egészen a felépülésükig. A legjobb állatorvosok mellett szereztem tapasztalatot a betegségekről és megelőzésükről, sőt az egészséges táplálkozásról is. A Kutyadolog podcast adásai során állatorvosokkal, kutyatrénerekkel, szakértőkkel, kutyatáplálkozási tanácsadókkal és más gazdikkal olyan témákról beszélgetek, amik gazdiként titeket is érintenek. A Kutyadolog podcast nem jöhetett volna létre a PetChef nélkül. Kölyökkutya érkezett a családba és feladja neked a leckét? Rengeteg kérdéssel találkozik ilyenkor minden gazdi. Hogyan etessük, hogyan neveljük, és legfőképpen hogyan nyújtsuk neki a legjobbat? Ma erről fogunk beszélgetni Hortobágyi Henriettával, a PetChef kutyatáplálkozási tanácsadójával és Szabó Viki gazdi coachcsal, aki hosszú évek óta elismert kutyatréner. Tudjuk, hogy ez egy nagyon fontos téma, mi pedig szeretnénk tényleg alaposan körbejárni, ezért két részre osztottuk, így most “A kölyökkutyák” epizódunk második részét hallhatjátok. Mai egyik beszélgetőpartnerem Heni, aki természetvédelmi mérnökként diplomázott, majd évekig dolgozott asszisztensként dr. Varga József állatorvos mellett, aki a PetChef receptjeinek megalkotója.
[00:01:45.03]Kutya táplálkozási tanácsadó képesítéséhez elvégezte a Canine Nutrition kétéves nemzetközi képzést. Heninek nem csak a szakmájában, hanem a magánéletében is minden a kutyák körül forog ugyanis 5 kutyával osztja meg a mindennapjait. A másik beszélgető partnerem pedig Szabó Viktória, Érték és Minőség Nagydíjas gazdi coach, kutyaoktató, rehabilitációs tréner. Viki gyerekkora óta kutyabolond, azóta, azaz közel 30 éve tanulmányozza a kutyákat, a kutyák testbeszédét, viselkedését, gondolkodását. Végül 2021-ben döntött úgy, hogy a gyermekkori szenvedélyével, a kutyázással szeretne foglalkozni. Azóta pedig túl van már ötszáz coachinggal, egyéni és csoportos oktatással, valamint rehabilitációval eltöltött órán, és több mint háromszáz kutyával foglalkozott már a yorkshire terriertől, a border collien át, a közép ázsiai juhászig. Viki segíthet neked megérteni a kutyád, hogy a kapcsolatotok harmonikus, kiegyensúlyozott és problémamentes legyen.
[00:02:50.14]Iratkozz fel a PetChef Youtube csatornájára a videó alatt található “Feliratkozás” gombra kattintva, vagy keress rá a KutyaDolog podcastra Spotify-on, Apple podcasts-en vagy a PodPaden, és klikkelj a “Követés” gombra, hogy értesülj a következő epizódokról! Kövess minket Instagramon, Facebookon, TikTokon! Iratkozz fel a KutyaDolog hírlevelünkre, és lépj be a Facebookon található “Főttel etetek” csoportunkba is, hogy tudatos gazdi válhasson belőled! Az epizód leírásában minden linkünket megtalálod. Van kutyás, ismerősöd? Oszd meg vele a KutyaDolog podcastet.
Sziasztok! Nagyon örülök, hogy itt vagytok velünk! A kölyökkutyákról szóló első epizódunkban átbeszéltük, hogy milyen oltási sorozatot kell felvennie egy kutyusnak, hogyan kezdjünk neki a nevelésnek, illetve a szocializációnak, mik az első pontjai. És akkor a következő blokk, ami szerintem nagyon fontos így a kölyökkutyák kapcsán, az a szobatisztaság kérdése. Hogyan kezdjünk neki a szobatisztaságra neveléshez, illetve te javaslod-e a kutyapelenka használatát?
[00:04:55.08]A szobatisztaság az egyik legfontosabb programpont a kölyökkutya nevelése során, hiszen egyik gazdi sem szeretné, ha a lakásban tartott kutya esetében a lakásból mondjuk egy nyilvános WC lenne, és a kiskutya folyamatosan oda végezné el a dolgát, ahova éppen tetszik neki. De hát nyilván azért az első idők erről szólnak, hiszen 4 hónapos kor alatt egy kutyának sem az agyi fejlettsége, sem az egyéb szervezeti fejlettsége nincs azon a szinten, hogy képes legyen akár a záróizmait tartani, vagy akár tisztában legyen azzal, hogy hogy nem ürítünk, vagy éppen hova ürítünk – ugye az ellenkezője. Amit mindig elmondok a gazdiknak a szobatisztasággal kapcsolatosan, hogy három olyan alkalom van, amikor a kutya garantáltan ürít: az az ébredés után, hát ugye nálunk is reggelente vagy a kávéfőzés az első, vagy ugye a mosdó általában az embereknél, illetve ugye a második az az étkezés után, egy ismerősöm szokta mondogatni, hogy „hát kinyomja az új az avíttat”, de gyakorlatilag ez a nagy fekete fehér valóság, illetve játék vagy mozgás tevékenység után. Tehát én nagyon sokat tudnék arról mesélni, hogy a kutyámmal elindulunk egy futóversenyen, és ő nagyjából egy-másfél kilométer után, ha nincs rendesen bemelegítve, mert nem volt rá időm, nyilván én szúrom el ezt is, akkor általában félreáll, és akkor ő ott elkezd nagydolgozni, tehát rém kellemetlen, de hát mindegy, ilyenkor mindig én vagyok a ludas.
[00:05:24.22]Szóval ez a három olyan eset van, amikor biztosra vehetjük, hogy a kutya valamit ki fog magából alul engedni, és ha ilyenkor azonnal fel tudjuk kapni a kutyát és ki tudunk vele rohanni, vagy le tudjuk őt vinni olyan helyre, ahol nyugodtan elvégezheti, és esetleg ilyenkor gondolunk arra is – kellene, hogy gondoljunk arra, hogy rengeteg nagyon finom jutalomfalat legyen a nadrág vagy a pulóver zsebben. Akkor nagyon megdicsérni a kutyust, iszonyatosan, szociális jutalmazással és megsimogatni a pici buksiját, megdögönyözni, kedves szavakkal „Jajj, de nagyon ügyes voltál! Úristen, de szuper vagy!”. És aztán tömni vele a jutalomfalatot, és akkor nagyon gyorsan össze fogja azt rakni, hogy hol szabad és hol jó, hogy ő pisil vagy kakil és hol nem, mert ha valahol éppen tetten érjük, és ez is nagyon fontos, ha tetten érjük a lakásban, akkor ott azonnal tessék csúnyán nézni a kutyusra. Összeszaladt szemöldökök, összeráncolt homlok, és akkor nagyon nagyon dörmögve, hogy „Ejnye! Mit csinálsz? Nem szabad!”. Jó, tehát muszáj a kutyának megértenie azt a kis egyensúlyt, hogy hova lehet és hova nem lehet.
[00:06:34.14]Ha ez nincs meg, akkor sajnos elég nehézkes és elég hosszadalmas lesz a szobatisztaságra nevelés. Ami nagyon fontos az az, hogy ha már megvolt a baleset és nem tudtuk tetten érni, még véletlenül se üssünk rá, vagy nyomjuk bele az orrát vagy a fejét, vagy páholjuk el bármivel is, mert egyrészt egyrészt nem fogja összerakni ő, hogy azért van az abúzus, mert ő két órával korábban odapiszkított, másrészt pedig olyan traumát is tehetünk a kutyába, hogy onnantól kezdve nem fog sehova üríteni, és ez ugye egy fertőzéshez vezet, és aztán mehetünk az állatorvoshoz a saját magunk hibájából. És kérdezted a pelenkát is. A pelenka szerintem a legrosszabb, amit tehetünk, hogy pelenkára szoktatjuk a kutyát. Ajjaj, nem beszéltük meg mit szabad mondani az adás előtt.
[00:07:19.09]Láttam, itt felcsúszott a szemöldöke Heninek.
[00:07:22.07]Szóval a pelenkával gyakorlatilag azt tanulja meg a kutya, de pillanatok alatt, hogy pelenka, ahol van, meg úgy egyáltalán a lakás, az egy nyilvános WC, ahogy ezt a hasonlatot használtam, és gyakorlatilag bent szabad üríteni. Nagyon sok olyan gazdival találkoztam, és ez tényleg nem ijesztegetés akart lenni Heni, akik arra panaszkodnak, hogy hát elvették a kutya pelenkát, és képzeljem el, a kutya ugyanoda kakil, pisil. És mondtam, hogy hát én ezt megmondtam. Tehát a kutyának gyakorlatilag értem, hogy más a szaga, meg más az állaga, meg hogy a kutya igen, meg tudja ezt érteni, de ha elveszed a pelenkát, akkor a kutya gyakorlatilag azért arra biztosan emlékezni fog, hogy hát oda lehetett üríteni arra a területre. Úgyhogy odamegyek, és jogosan fogok most is odanyomni egy kis csomagot.
[00:08:12.17]Igen, ilyet én is sokszor hallottam. Egyébként én pont ezért nem is alkalmaztam kutyapelenkát. Még az első kutyusomnál nem is volt szerintem, tehát akkor nem is nagyon lehetett erről hallani. Aztán a Borisz kutyusomnál már nem is alkalmaztam, ugye korábban az első részben említettem, hogy egyébként 4 hónapos kora után került hozzám, tehát ő idegrendszerileg már teljesen fejlett volt arra, hogy megtanulhassa a szobatisztaságot, és nem szerettem volna lassítani ezt a folyamatot kutyapelenka használatával, és így tulajdonképpen konkrétan két nap alatt megtanulta azt, hogy kintre pisiljen és kakiljon. Jó, nyilván kölyökkutya, tehát volt utána egy-két baleset, főleg így játék hevében, de nagyon hamar biztosra tudta ezeket. És erre lettem volna kíváncsi, hogy jól gondolom-e, hogy lassítja ezt a folyamatot a kutya pelenka használata?
[00:09:02.06]Ha egészségügyi oka van, bármi, akkor természetesen javaslott, meg egy nagyon szuper dolog, de ezzel nem megkönnyítjük és felgyorsítjuk a szobatisztaságra nevelését, hanem tulajdonképpen hátráltatjuk saját magunkat.
[00:09:16.10]Illetve hát sok gazdi felnőtt kutyánál is ugyanúgy alkalmazza, mert mondjuk úgy szokta meg a kutya, hogy egyedül van 8-10 órát.
[00:09:25.07]Mondjuk az ilyen gazdival nem szívesen beszélgetek, hogyha 10-12 órát hagyja egyedül a kutyust, akkor… De ez majd egy másik podcast lesz szerintem.
[00:09:35.11]Igen, egyetértek egyébként.
[00:09:38.11]Heni, akkor ezek szerint ti egyelőre használtok kutyapelenkát?
[00:09:41.23]Nem a kölyökkutyámnál, hanem a felnőtt kutyámnál, mert ő egy örökbefogadott csivava. Több, mint 5 évesen hoztuk el egyébként a menhelyről, ahol tulajdonképpen egy ház volt a menhely, tehát nem úgy szó szerint menhely volt, hanem egy nőnél volt sok csivava, és ott mindegyik pelenkára volt szoktatva. És most nem is lustaságnak mondom, hogy nem neveltük le róla, de úgy voltunk vele, hogy tényleg ezt szokta meg, maradjon nála. Mi is nyugodtabbak vagyunk, ő például az éjszakát nem mindig bírja ki, tehát ő éjszaka használja. Természetesen napközben nagyon sokat van kint a levegőn, viszont ő éjszaka használja, hát most vesszük neki igazából, tehát úgy voltunk vele, hogy minket nem zavar.
[00:10:22.03]De akkor Charm ezekután…?
[00:10:22.23]Nem, ő nem lett arra szoktatva egyáltalán.
Mi a helyzet a pórázhoz szoktatással? Azt mikor érdemes elkezdeni a kutyusnál? Illetve itt ezzel párhuzamosan a behívásnak a kérdése is, hogy mikor vehetjük le róla azt a pórázt és mikor kell azt elkezdeni tanítani.
[00:10:42.04]Mivel ugye szabályok is kötnek minket, hogy közterületen ugye kötelező a pórázhasználat, ezért az elengedésre csak az arra kijelölt helyen biztatnék minden kedves gazdit. Viszont ami a pórázhasználat vagy a pórázhoz szoktatást jelenti, vagy illeti, azt gyakorlatilag már onnantól kezdve én nagyon is javaslom, hogy a kutya rendelkezik a megfelelő immunvédettséggel és kivihetjük, tehát vihetjük emberek, kutyák közé, akár oviba, akárhova. Ugyanúgy meg lehet egy pozitív megerősítéssel szoktatni a pórázhoz, a nyakörvhöz. Nagyon sok kutya azért tart a nyakörvtől, vagy tart a hámtól, vagy tart a póráztól, de ezt ugyanúgy, hogyha közben eltereljük a kis figyelmét és etetjük falattal, vagy akár a mogyoróvajas példát is hozhatom a szilikon tálkával kapcsolatban. Ugyanígy, ha a kutya gyakorlatilag egy pozitív élményt tud társítani a nyakörvvel, a pórázzal, akkor ez egy iszonyat nagy buli, egy ilyen have fun dolog lesz, különös tekintettel arra, hogy a legtöbb kutya azért imád sétálni. Tehát ha meglátja a pórázt meg a nyakörvet, az már önmagában egy idő után valami iszonyatosan szuper dologgal fog párosulni a kis elméjében, és nyilván elég gyorsan rájön arra, hogy az egy nagyon jó dolog, és annak örülünk, ha ezek így előkerülnek.
[00:12:01.11]Kint ha az utcán próbálunk sétálni a kölyökkutyával, semmiképpen nem javaslom azt, hogy a kölyökkutya bevágja a kis kéziféket, és azt mondja, hogy én innentől most nem megyek tovább. Csalogassuk falattal! Én az első időkben, sőt még a mai napig is, ha leviszem a kutyámat, vagy kutyával megyek bárhova, pedig most már felnőttek az én kutyáim, az egyik hat, a másik, hát még éli a kamaszkorát, de mostmár lassan remélem, hogy kinövünk belőle, mert már nem tudom, mit csinálok magammal. Szóval mindig felkerül rám a jutalomfalat tartó, tele van jutalomfalattal, tehát úgy én nem indulok el sehova, hogy ne legyen egy olyan értékes jutalom nálam, amivel én bármilyen szituációban mondjuk nyerni tudok. Tehát ilyen akár egy behívás, ilyen egy laza pórázos séta tanítása, vagy ha éppen tréningezünk valamire, mert találunk egy madárkát az út mellett, és látom, hogy esetleg kicsit bátrabb az a madár, akkor közel megyek hozzá, kérek egy figyelmet a kutyától. Tehát nálunk mindig van jutalomfalat, ezzel is erre akartam célozni.
[00:13:02.19]De visszatérve a pórázhoz szoktatáshoz, ugyanúgy tessék a kutyába adagolni a falatot, mint egy jutalom adagoló vagy egy jutalom automataként. És a kutya előbb utóbb, de inkább előbb meg fogja tanulni, meg fogja érteni azt, hogy a pórázon való közlekedés nem ördögtől való, és higgyétek el, inkább az lesz a probléma, hogy de hát úgy húz a kutya előre, hogy nem is tudom megfékezni, annyira menne.
[00:13:25.09]Ez lett volna a következő kérdésem, hogy mi ez a pont, a nulladik pontnál, amikor elkezd húzni szóljunk rá, vagy akkor ott még görcsöt tehetünk a kutyusba és stresszhelyzetet, hogy épphogy már elkezdtem élvezni és már elkezdenek rendszabályozni engem? Vagy tényleg kezdjük el már akkor tanítani arra, hogy ne húzzon?
[00:13:42.21]Hát ha belegondolunk abba, hogy ha mondjuk egy primer példát mondok, kiskutya felugrik, én meg jól lesimogatom, akkor mit rögzítek a kutyában? Ha felugrasz, akkor kapsz figyelmet, simit, kommunikálok veled, az szuper dolog. Tehát a kutya legközelebb is fel fog ugrálni, és akkor itt nem értik a gazdik, hogy de hát le akarom szoktatni a felugrálásról, de hát rádicsérsz tehát minden egyes felugrálással, hogy „Jaj de nem szabad felugrálni, hányszor mondjam el neked, hogy nem szabad?”. Jó, mondom akkor, na akkor vegyük sorra, hogy hogyan is kell erről leszoktatni. Ugyanez a póráznál, hogyha a kutya gyakorlatilag minden egyes lépését úgy teszi meg, hogy kap egy megerősítést arra, hogy a húzással eléri, amit akar, tehát nem korrigálom, akkor gyakorlatilag ráhagyom és megerősítem abban, hogy amit csinál, az jó. Tehát ha nem korrigálom már az elején, és nem tanítom arra minden egyes séta minden egyes lépése alkalmával a kiskutyát, hogy rám kellene azért figyelni és nem ész nélkül menni mindenfelé, akkor később elég nehéz dolog lesz.
[00:14:45.24]Ugyanúgy, mint mindennél, itt a nulladik pillanatban kell elkapni, mert sokkal nehezebb dolga lesz a gazdinak utána ezt a viselkedésproblémát megoldani.
[00:14:52.23]Pillanatok alatt meg fogja tanulni a kutya, hogyha már az elején következetesen nagyon-nagyon sokat tréningezünk, rágyúrunk erre. Tehát itt sem úgy kell elképzelni, hogy én nem tudom, 2-3 órát folyamatosan kell gyakorolni a kutyával, hanem gyakorlatilag minden egyes napi rutin tevékenység az mindig legyen egy nagyon pozitív, egy nagyon szuper buli. És ha ezt így tesszük, akkor a kutya nagyon gyorsan meg fogja tanulni, hogy mi az, amit lehet csinálni, mi az, amit nem lehet csinálni. Ergo ha felugrik a kanapéra, az nem jó, ha rág engem, vagy rágcsál engem, vagy nagyon durván játszik, az nem jó, ha tényleg el tudom neki magyarázni azt, hogy ez nem megfelelő viselkedés. Ami pedig ugye az elengedést illeti, tehát a pórázról való elengedését a kiskutyának, én soha nem buzdítanék és nem tanácsolnék egy gazdának sem olyat, hogy engedjen el egy olyan kutyát, akit soha nem tanított, vagy nem ismeri a behívást, illetve nincsen meg az a biztonság, hogy a kutya vissza fog jönni, illetve nincsen olyan balesetmentes, akár olyan terület, ahol egy esetleges életveszélyes helyzetet el lehet kerülni, tehát soha semmilyen körülmények között.
[00:16:05.20]Akkor se, ha a szomszéd gazdi azt mondja, hogy „de hát majd a többi kutyával visszajön”. Nem! Tehát ne tessék mindenkire hallgatni, mert nincs mindenkinek papírja arról, hogy kutyaoktató. Az, hogy valaki húsz éve kutyázik, vagy negyven vagy ötven éve, és volt már tíz kutyája, az nem azt jelenti, hogy jobban ért hozzá. Az azt jelenti, hogy tök szuper, volt egy csomó tapasztalata, de minden egyes egyed más. Én ezt szoktam minden gazdi fejébe sulykolni, hogy ő is teljesen más egyéniség, személyiség, ha úgy tetszik, a kutya is, és én a kettejük kapcsolatát, a kettejük dinamikáját kezelem, és a kutyájára úgy tekintek, hogy nem „ó, hát ez egy husky, akkor tudom már, hogy hogyan kell kezelni” vagy „ő egy ausztrál juhász, vele könnyű lesz”. Nem! Én mindig megnézem azt az egyedet, azt az egy darab kutyát, hogy rá mi jellemző, ő milyen energiaszintű, milyen tulajdonságai vannak, milyen a habitusa, milyen a mentalitása, és ennek megfelelően tudok nekik tanácsokat adni azzal kapcsolatosan, hogy a laza pórázos sétát hogyan tanítsa meg, hogy a behívásra hogyan gyúrjon rá.
[00:17:09.14]És nagyon fontos egyébként, hogy még nagyon-nagyon kölyökkorban, ugyanúgy egy kölyök oviban is nagyon sokat kell vagy fogják is gyakorolni a behívást. Merthogy a követési hajlandóság az ennek az időszaknak, ennek a szép kornak vagy szép korszaknak az egyik nagyon fontos jellemzője. Szerintem Heni is tudna erről beszélni Charm kapcsán. Amikor elengedi, akkor még csak gyakorlatilag anya lába alatt meg a popsijában mászkál, meg el nem mozdulna. És általában átesünk a kiskutyán. És ez az az időszak, ami nagyon gyorsan véget ér, ugyanúgy, mint a gyerekeknél is, hogy egyszerűen elkezdik felfedezni a világot, és már nem anya a gazdi a biztos pont…
[00:17:47.11]Beindulnak a hormonok, egyre jobban érdekli minden.
[00:17:48.07]Hanem azt mondja, hogy hát értem, hallom én, hogy ott dumálsz, de én egy kicsit már úgy megyek előre, és hogy nem biztos, hogy mindig hátranézek és már kicsit bátrabban fedezem fel a világot.
[00:17:59.08]Tehát ezt érdemes rögzíteni, ezt az időszakot.
[00:18:01.06]Igen, ebben az időszakban nagyon sok behívás, nagyon sok behívás, mert a kiskutya eleve már attól be van feszülve, hogy nem látja anyát. Tehát ugye ez az az aranyos időszak, amikor nem lehet elmenni egyedül a mosdóba, mert a kiskutya ott ül és néz, hogy ugye nem húzod le magad, meg nem esel le.
[00:18:18.01]Aztán van olyan kutya, akinél ez felnőttkoráig megmarad, mint például az én kutyusom, a Borisz. De ez egy másik történet, tehát ő a mai napig attól fél, hogy szublimálok, ha éppen nem lát engem. Itt említetted a játékot, hogy a durvulást mennyire hagyjuk neki, milyen játékokat érdemes játszani a kutyusunkkal, vannak-e fejlesztő játékok, illetve, hogy igen, mennyire hagyjuk neki a durvulást, illetve ezt a rágcsálást, és hogyan szóljunk rá, amennyiben ez túl erős.
Alapvetően többféle játék típust különböztetünk meg, de én azt gondolom, hogy itt kettőt érdemes megemlíteni. Az egyik a szociális játék, az, amikor én próbálok meg ilyen kutya jelleggel játszani, tehát lemegyek egy picit kutya szintre és elkezdek vele így cuki módon kergetőzni, birkózni, fogócskázni. Tapsolok neki, ugrálok előtte, és ugye ez a legtöbb kutyát beindítja egy ilyen szuper közös gazdis játékra. A kölyökkutyákat ugyanígy, ezt nagyon szokták szeretni, és ez egy nagyon szuper kapcsolatépítő, egy nagyon jó kötődés erősítő játéktípus. Illetve van a másik, amikor valamilyen tárggyal játszunk a kiskutyánkkal. A gazdik mindig meglepődnek, amikor azt szoktam kérni, mert látom, hogy térdig gázolunk a kutya játékban a lakásban, hogy légyszi tegyük el a játékokat. Tehát a játék az egy jutalom. Az egy értékes valaminek kell lennie, ugyanúgy, ahogy pl. egy jutalomfalatnak. Én nem szeretem, ha ilyen korlátlanul rendelkezésre állnak a játékok, mert akkor a kutya gyakorlatilag bármikor elcsócsálgathatja, vagy eljátszogathat bármelyik játékkal és elveszti azt a létjogosultságát, amiért valójában egy játékot én odaadok egy gyereknek, aztán elveszem tőle, és tulajdonképpen ő meg lesz bolondulva attól, hogy újra odaadjam neki, vagy vele játsszak, azzal a társassal, vagy azzal a LEGO-val, vagy bármivel.
[00:20:09.09]Mert ez is a döntés átadása itt, hogy akkor most a gazdi dönt úgy, hogy játékidő van vagy a kutya? Mert ha elől van, akkor a kutya állandóan hozza oda a gazdinak és teszi a fejére. Tehát nálunk is azért van eltéve minden, mert ha elöl van valami, akkor a Borisz ezt teszi oda egész a fejemre, hogy „na, játszunk, játszunk”, úgyhogy minden el van pakolva. Akkor van játék, ha én azt előveszem.
[00:20:29.24]Így van, pontosan. És ugye ha mondjuk elkezdi a kezemet rágcsálni, mert nagyon unatkozik, vagy bármi bármilyen animációra van szüksége, vagy animálásra van szüksége, akkor gyakorlatilag én mindig előveszek egy játékot, és „Nézd csak, nézd, nézd, ezzel játsszál. Nézd csak! Ú, de szuper ez a játék!”, és már eltereltem a figyelmét, már kizökkentettem, és a kutya már azzal a kis játékkal, zsákmánnyal illetve velem játszik és nem a kezemet tépi, karmolja stb. Egyébként erre még egy jó megoldás ha nincs éppen kéznél egy kutyajáték, akkor akkor csupán annyi, hogy ignoráljuk a kutyust, tehát hagyjuk ott, és ezzel a testbeszéddel, ezzel a kommunikációval már azt sugalljuk neki, hogy figyelj ide, ha tépsz meg harapsz, akkor a gazdi elmegy és itt hagylak, és akkor és akkor nem kapod meg a figyelmet, nem kommunikálok veled. Ha durva vagy, akkor ez lesz a válaszreakció.
[00:21:17.09]Tehát kutyák között is ez a kommunikáció igazából, hogy otthagyják egymást, hogyha sok.
[00:21:21.20]Vagy hát levernek egy nagyobb pofont a másiknak.
Igen, igen, úgyhogy nyilván ugyanezt a reakciót értik meg. Így van. Általánosságban elmondható, hogy amikor a kölyökkutyát elhozzuk a tenyésztőtől, akkor ad abból a táplálékból, eledelből, tápból, amit előtte evett a kutyus. Hogyan érdemes folytatni? Tehát érdemes egy darabig azt adni neki? Te hogyan csináltad Charmmal? Mert én például egyébként Oroszországból is küldött a Borisz kutyusomhoz a tenyésztő tápot, hogy át tudjam szoktatni aztán arra, amit amit én fogok adni neki.
[00:21:57.06]Nálunk a tenyésztő egyébként BARF-ozott, tehát ő a nyers etetést tartotta a legmegfelelőbb táplálásnak, így a kutyáknak. Én ezt már mondtam neki az elején, hogy én biztos, hogy nem így fogom etetni, de egyébként a kölyökkutyákat táppal eteti, mert ugye saját bevallása szerint is, meg hát valóban úgy van, hogy a nyers porciókat nagyon nehéz egy alomnyi kölyökkutyának odaadni, tehát ő tápozik a kölyökkutyánál, és abból én is vettem egy kiló tápot, amikor elhoztam a Charmocskát haza, mert ugye nem akartam rögtön eledelt váltani. Viszont én már az első naptól elkezdtem neki adni kis főtt eledelt, és akkor egyre többet. Tehát én átálltam rá. Viszont minden ennél nem ennyire tudatosabb gazdinak azért azt javasolnám, hogy nézzen utána az adott eledelnek, amit a tenyésztő ajánl, mert azért nem az a szentírás, amit a tenyésztő mond. Ráadásul nagyon sokszor ők egy ilyen üzleti kapcsolatban állnak a táp gyártókkal, tehát ez inkább egy ilyen szakmai együttműködés, tehát nem is feltétlen azért javasolja, mert az a legjobb minőségű, hanem azért, mert neki abban érdeke van.
[00:23:00.01]Lehet, hogy a saját kutyáit nem is azzal eteti mondjuk adott esetben.
[00:23:01.12]Gyakorlatilag igen. Tehát azért mindenképp nézzünk utána annak az adott eledelnek, hogy valóban annyira jó-e.
[00:23:08.24]Hányszor kell egy kölyökkutyát etetnünk egy nap? A választ megtudhatjátok a PetChef megoldási javaslata után.
[00:23:16.10]Kölyökkutyád vagy nagyon aktív kutyusod van? Válaszd a Tanyasi marha eledelt fokozott energiaszükségletre. Látogass el a petchef.hu weboldalra és rendelj most!
[00:23:33.05]A legnagyobb fejlődési időszakban jó, ha azért háromszor kap enni egy kiskutya, viszont ha ilyen extra mini méretű kutyuskánk van, mondjuk egy yorki vagy egy csivava, akkor akár ezt 4-5 alkalomra is ki lehet tolni, mert annyira pici a testük. Én most még háromszor etetem Charmot, nagyjából fél éves koráig fogom ezt nála tartani, mert ő olyan méretű, hogy nagyjából fél éves koráig akarom ezt a hármat tartani.
[00:23:55.20]Itt említetted, hogy ugye felnőtt koráig kell tartani ezt a hármat. Mikortól számít felnőttnek egy kutya? Ha jól értem, akkor ez függ a kutya fajtájától és ebből adódóan a méretéből is.
[00:24:07.11]Pontosan más korban éri el a felnőttkort egy mini méretű kutya, mint egy óriás méretű kutya. Például egy pici méretű már 8-9 hónapos korában eléri a felnőtt méretét, és onnantól már nem is nagyon fog vastagodni, izmosodni sem, mert már minden tekintetben elérte a felnőtt méretét. Egy ilyen közepesen nagy kutya, mint mondjuk egy vizsla olyan egyéves korára már befejezi a testi fejlődését. Viszont az ilyen óriás méretű kutyák, mint mondjuk egy dán dog, akár másfél-két éves korukig is fejlődhetnek.
[00:24:39.08]Tehát egy nagytestű kutyát több ideig kell úgy etetni, mint egy kölyökkutyát. Mire kell figyelni egy ilyen nagytestű kutya esetében az etetéssel kapcsolatban?
[00:24:48.23]Hát leginkább a fehérje bevitelre, a fehérjét és a kalciumot nagyon-nagyon túl lehet tolni, mert eleve egyébként a kölyök tápok is rengeteg fehérjét tartalmaznak, úgyhogy azzal azért nagyon óvatosan kell bánni. És amíg a rendelőben dolgoztam, egyébként nagyon sok gazdival találkoztam, aki viccesen mesélt, meg mutatta hogy a kutyusának a tappancsa az ilyen óriási, és hogy milyen kis jópofa egy ekkora a tappancsa. Viszont az nagyon veszélyes tud lenni, ha hirtelen nő egy kutya, ha hirtelen nagyon megnyúlik, mert nagyon veszélyes lehet a későbbiekben az ízületeire, a csontozatára nézve. Tehát azért az igaz, hogy egy kölyökkutyát magasabb fehérje tartalmú étrenden kell tartani az aktív fejlődési szakaszban, azonban ezt nem szabad túlzásba vinni, nem.
[00:25:32.21]Szabad túletetni. Nyilván a kölyökkutyáknak az étvágya nagyon sokszínű és határtalan.
[00:25:37.06]A kölyökkutya is tud kövér lenni. Ezt pont tegnap egy gazdi mesélte nekem, hogy a kutya oviban a kis labrador kutya már egy kis gömböc. Amit én nem értek, hogy hogy lehet.
[00:25:47.02]Soha életemben nem láttam még elhízott kölyökkutyát, de ezek szerint van, létező fogalom. Milyen egyéb tápanyagok elengedhetetlenek így a megfelelő fejlődéshez? A választ megtudhatjátok a PetChef megoldási javaslata után.
[00:26:01.14]Kölyökkutyád vagy nagyon aktív kutyusod van? Válaszd a Tanyasi marha eledelt fokozott energiaszükségletre! Látogass el a petchef.hu weboldalra és rendelj most!
[00:26:18.06]Ugye az ásványi anyagok meg vitaminok közül kiemelném a kalciumot és a foszfort, és ezeknek az aránya is egyébként nagyon fontos, nem nagyon térhetnek el egymástól. Egy felnőtt kutyánál ez mondjuk 1:1 arányú kell, hogy legyen a kalcium és a foszfor. Kölyökkutyánál egy picit elmehet a kalcium irányába egy 1:2, 1:4 és ugye 1 irányába, úgyhogy talán ez a kettő a legfontosabb. A kalciumot szeretném kiemelni akkor, hogy főtt eledellel etetünk, hiszen ugye csontot soha nem főzünk, ezt már minden tudatos gazdi belevéste jól az elméjébe. Viszont ezt mindenképp pótolni kell, mert ugye elengedhetetlen, és ezt egyébként nagyon könnyen lehet pótolni. Vagy választhatunk kész készítményeket, mondjuk egy őrölt csontport. Mondjuk szarvas csontpor nagyon gyakori a piacon, de akár mi otthon házilag is elkészíthetjük, például tojáshéjból ezt.
[00:27:09.17]Hogyan kell elképzelni ezt az otthoni elkészítést a tojáshéjból?
[00:27:14.23]Nagyon egyszerű a tojáshéjat érdemes azért megfőzni a fertőtlenítés miatt. Mondjuk, hogy a szalmonella fertőzést mindenképpen elkerüljük, és utána apróra lehet zúzni. Ha a kutyánk egy picit válogatósabb, és mondjuk észrevenné az apróra zúzott tojáshéjakat, akkor bedobhatjuk egy picit a sütőbe mondjuk egy negyed órára 180 fokon ezeket a tojáshéjakat, mert akkor ilyen nagyon porhanyósra lehet őket zúzni, és 5 testsúly kilogrammonként egy gramm a napi ajánlott adagja egyébként.
[00:27:43.10]Pont most láttam egyébként, van ugye az a Facebook csoport, amit amit te vezetsz, ez a Főttel etetek csoport, és ott kérdezte az egyik gazdi, hogy oké, hogy tojást kell főzni és tojáshéjat felhasználni a kálcium pótlásra, de mivelhogy egy kódjel van a tojásnak a héján, hogy ő ezt nem szívesen adná oda a kutyusnak, ezt hogyan lehet megoldani? Oda lehet adni? Vagy van valami más megoldás erre ilyenkor?
[00:28:10.19]Hát teljesen megérthető, mert ez tényleg olyan, amit mindennap kell adni a kutyának, úgyhogy azért ha van rá mód, akkor adjunk ilyen tanyasi tojást, ami nincsen. Tehát valami háznál vásárolt piaci tojást, amire nem nyomják rá ezt a festékanyagot.
Meg hát egyébként magunknak is érdemesebb ilyen helyről beszerezni tojást, tehát nyilván akkor a a kutyusnál is fontos erre figyelni. Itt etetés szempontjából átbeszéltük, mi a különbség kistestű, nagytestű kutyák között, de tanítás szempontjából van különbség? Itt például arra gondolok, hogy azt, hogy felugrál egy kutyus, lehet, hogy felnőtt korban egy 5-6 kilós kutyusnál még éppen olyan cuki, de ha mondjuk egy husky vagy egy cane corso adott esetben a 70 kilójával ugyanolyan cukin próbál ránk ugrálni, mint kölyökkorában, az már sokkal kellemetlenebb. Tehát például ilyenekre gondolom hatványozottan jobban oda kell figyelni egy nagytestű kutya tanítása során.
[00:29:04.03]Különbség alapvetően, hogy testméretben rejlene-e, vagy esetleg fajtában, én azt mondom, hogy nem igazán. Itt sokkal fontosabb mindig az egyedet vizsgálni, hogy az a kutyus, az milyen tanulási sebességgel rendelkezik, mit milyen gyorsan tanul meg, a gazdik mennyire következetesek. Legyen ez a kulcsmondata a podcastnak, a következetesség. Mert hogy tényleg azt látom és hallom is, hogy amikor jönnek hozzám hetente egyszer gyakorolni, tréningezni a gazdik, és én mindig megkérdezem, hogy megcsináltátok a házit, gyakoroltatok? „Ó, hát a múlt hét az nagyon húzós volt, csak egyszer tudtunk gyakorolni.” Jó, mondom, de ide ide járhatunk össze kávézni, meg egymást nézegetni, csak így nem fog fejlődni a kutya. Merthogy az nézd csak meg, az a gazdi, aki minden nap csak hat-nyolc-tíz percet gyakorol a kutyával, vagy aki tényleg következetesen betartatja azokat a tanácsokat, megfogadja azokat a tippeket, amiket adok neki, annak hol tart már a kutyusa, milyen szép a koncentrációja, milyen szép a fókusza, hogy figyel a gazdára. Nagyon szépen megértette már, hogy a pórázon hogyan sétálunk.
[00:30:13.13]Tehát hogy látszik az, hogy ha beleteszel energiát, időt a kutyába, akkor nagyon gyorsan megtanul? Egyébként szerintem minden kutya, tehát fajtától és tényleg testmérettől nem függ ez nagyon, hogy milyen gyorsan. Itt tényleg a gazda a kulcsa a dolognak. Persze nyilván nem annyira cuki, ha egy cane corso felugrik, de itt azért a gazdikat kell megkérdezni, hogy ha neked cuki, meg neked tetszik, akkor a kutyát nem fogjuk tudni lenevelni róla. Vagy éppen olyan szituáció szokott adódni általában, hogy egy családban él egy kutyus, és akkor ilyenkor végig szoktam kérdezni a családtagokat, hogy anya szeretné leszoktatni a cane corsot, ha már itt a fajtánál tartunk, hogy felugráljon és megkérdezem ilyenkor, hogy „Apa szerint cuki?”. „Hát apa nem szereti”. Jó, és a gyerekek? „Hát a gyerekek szeretik, és ők mindig megsimogatják.” De mondom, ilyen esetben nem fogjuk tudni leszoktatni.
[00:31:05.05]Nem tud különbséget tenni a kutya? Hogy vele lehet, vele meg nem lehet?
[00:31:07.02]Gondoljunk bele, hogy most a kutyától elvárjuk azt, hogy nézze azt, hogy ja, ha esős az idő, akkor nem ugrok fel. Ja, ha anya mackóban van, felugorhatok, mert az a játékos mackó, az a kutya szőrös mackó, de ha szép ruhában van, meg kiskosztümben nem ugorhatok fel. Ja, a nagymamára nem szabad, apára meg csak akkor, amikor éppen olyan hangulatban van, hogy úgy jön haza a melóból. A gyerekekre megint nem, mert a kisgyerek az elesik tőlem. A nagyobb gyerek az hát néha néha cuki. Tehát ennyire összetett, összefüggéseiben gazdag dolgot nem igazán gondolom, hogy a kutya képes összetenni. Kivételek persze mindig vannak. Például képzeljétek el, nem mintha a világ legokosabb kutyája lenne az enyém, de hogy Orion például nálunk soha nem próbálkozik azzal, hogy a kanapéra ugrik, ha hazamegyünk anyuékhoz vidékre, első dolga, hogy felugrik a kanapéra, ott tudja tehát, hogy hogy ott valamiért ő ezt így összerakta, pedig kanapé, kanapé, és azt gondolnánk, hogy azért ezt így tisztelik mindenhol, és ő ezt valahogy így, de ott mondjuk szabad is.
[00:32:09.22]Tehát hozzáteszem, hogy anyuéknál ugye nagymama effektus, ott minden, „jaj, gyere, olyan sovány vagy, adok neked egy falat…”, mondom, nem is akarom hallani, hogy mit adsz neki, főleg ebben a műsorban, hogy mivel eteti anyu a kutyámat. Úgyhogy utána hetek, mire újra normális kutyát tudok belőle faragni, aki jól viselkedik, úgyhogy. Szóval visszatérve az eredeti kérdésedre, én mindig mindig a kutyát nézem, meg azt, hogy mi van ott, milyen potenciál van a gazdiba. Tehát tényleg, ha belerakja az időt, pénzt, energiát, nyilván pénzbe is kerül a rendszeres tréningezés a jó minőségű jutalomfalat miatt, stb, meg hát ugye egy tréner vagy egy kutyaiskola tekintetében. Tehát ha ez mind tök jól összeáll, akkor nincs olyan, hogy a világ legbutább kutyájából ne lehetne fél év alatt egy cirkuszi látványosságot vagy egy nem tudom legokosabb kutyát faragni. Tehát ott van például tényleg, és nem akarok ezzel itt örökké példálózni, de Orion ugye nagyjából egy-másfél évesen került hozzánk, ennek most már öt éve, és gyakorlatilag semmit nem tudott.
[00:33:09.21]Próbálkoztunk mindenféle nyelven, hátha valamilyen nyelven tanították. Ül, fekszik szlovákul mondtuk neki, csehül. Tényleg minden nyelven, angolul, németül. Tehát mindent végigbeszéltünk, semmit nem csinált, tehát ezek szerint nem foglalkozhattak vele, és gyakorlatilag a múltkor számoltam össze, százhúsz szót tud. Tehát meg tudja különböztetni, nemhogy tárgyakat tud megkülönböztetni, de olyan trükköket tud, hogy a gyerekek, amikor előadást tartunk felelős állattartásról, állatvédelemről általános iskolás gyerekeknek, ovis gyerekeknek, hát ott teljes a katarzis, hogy „Úristen, hát ez az Orion, ez ilyen okos, hát ez súg a fülembe, ez köszön minden nyelven, ez meghajol, mit tudom én, pörög, forog, tolat, mindent csinál”. Tehát hogy elképesztő, hogy mit ki nem lehet hozni egy kutyából, ha tényleg komolyan vesszük és következetesen tanítjuk.
[00:33:58.00]Tulajdonképpen ugye a gazdikat tanított, tehát ezért gazdi coach is az elnevezés.
[00:34:02.10]Így van, így van. Ezért lettem én.
[00:34:03.01]Elsősorban ugye őket kell megtanítani kutyául.
[00:34:05.20]Pontosan. Ezért is gondoltam azt, hogy amikor elkezdem magam pozicionálni a piacra, a kutya oktató helyett én gazdi coach lettem, és első voltam a piacon, első is vagyok és egyetlen, az eredeti. Szóval ezért is gondoltam azt, hogy itt a gazdik fejében van a pici rendetlenség. Tehát én mindig megyek és tolmácsolom, amit a kutya szeretne nekünk mondani, vagy azt, hogy éppen a viselkedése mögött milyen motiváció van, vagy mit akar nekünk mondani, mit akar kommunikálni, és én, mint egy tolmács fordítom a gazdinak. De persze ez fordítva is igaz, mert amikor látok egy viselkedésproblémát, én nem csak azt látom, hogy Buksi szétrágja a kanapét, meg szétrágja a kedvenc cipőnket, hanem én azt látom, hogy jó, akkor nézzük meg, hogy vajon ezt a viselkedést vajon mi okozza, tehát mi lehet az ok a háttérben, mert ez egy tünet. És akkor elkezdek beszélgetni a gazdival, és egy jó 2-3 órás kávézás után a gazdi végül is szemlesütve elmondja, hogy hát most szakított a párjával, és hogy az a helyzet, hogy kevesebb idő van a kutyusra, meg hogy ő is, mert őt is megviselte ez az időszak, és mondom neki, hogy na hát akkor egy jó kis hasonlattal élve itt van a kutya elásva.
[00:35:17.13] Tehát itt van az ok, és ha ezen változtatunk, és megértjük, hogy igen, ez a kutyának is megterhelő ez az időszak, és vele is kell törődni, az ő lelkével is kell foglalkozni, és én segítek ebben, mert adok rá megoldásokat, technikákat, módszereket, akkor tökéletesen helyrejön minden, és a kutyus is és a gazdi is egy szuper boldog kapcsolatot tud a továbbiakban ápolni.Kölyökkutyák esetében hogyan kell összeszoktatni egy felnőtt kutyával? Ez nálunk köztem és Heni között egy aktuális téma, merthogy az én kutyusom, az uszkár – az agárral nincs probléma, ő imádja a kölyökkutyákat, sőt kifejezetten a kistestű és a kölyökkutyákkal imád nagyokat játszani – de az én kutyusom kifejezetten a kölyökkutyákat nem szereti, tehát hogy borzasztóan lemorogja őket, és egyáltalán nem hajlandó semmilyen interakcióba kerülni velük, és hát le is dominálja. Tehát nem bántja, fizikailag soha nem bántott egy kutyát sem, de azt is borzasztó nézni, ahogy lemorogja egyébként a kölyökkutyákat. És ilyen helyzetben hogyan lehet összeszoktatni, mert Heninek a Charm kutyusa pedig minden áron megy és interakcióba kezd minden kutyával. Tehát ez egy nagyon érdekes párosítás lesz. Igen, hát.
[00:36:28.24]Nyilván az a kihívás egy kölyöknek, de gyereknek is, hogy azzal egy jó kapcsolatot kialakítani, aki nem akar. Tehát ezért is szoktam én is azt mondani, bár nem vagyok rá büszke, hogy igazából engem a gyerekek mintha ilyen mágnes lennék, tehát úgy vonzom őket, jönnek oda azért, mert én nem gügyögök meg, meg nem akarok feltétlen cuki lenni, a kedvükbe járni, meg eljátszani, hogy legyünk hatalmas barátok, nem tudom. És érzik ezt a kihívást, hogy én nem vagyok könnyű eset, és tényleg jönnek, mint a légy a légypapírra komolyan. És a kutyáknál ugyanezt látom, hogy vannak olyan kutyák, akik nyilván nem nagyon viselik el, vagy nem nagyon nézik jó szemmel azt az iszonyat nagy energiaszintet, azt az örök mozgást, azt a hiperaktivitást, amit egy kiskutya képvisel. Merthogy én, mint felnőtt, vagy akár a kutyám, mint egy felnőtt korú egyed, ő azért nyilván már azért az ideje nagy részét mondjuk, ha otthon vagyunk, pihenéssel töltené, és ha én most hazavinnék hozzá egy egy örökmozgó kiskutyát, aki folyamatosan: „Miért nem játszol velem? Miért nem játszunk, játszunk már!”, és akkor ott harapdálná a kutyámat?
[00:37:29.20]Hát nyilván neki sem lenne ez annyira komfortos. És hát persze, hogy ő is rendreutasítaná, de ez egyébként valamilyen szinten rendben van. Tehát a felnőtt korú egyedek kijelölik a határaikat, meghúzzák azt a kis teret, amit betartatnak kötelezően a kölyökkutyával, hiszen ők nevelik a kicsiket ugyanúgy, mint az embereknél. Tehát nekik kell megtanítani arra, hogy figyelj, sok vagy, légyszíves hagyjál békén, tartsd tiszteletben, hogy én felnőtt vagyok, és én nem akarok veled játszani. Majd játszunk, ha én azt mondom, hogy játszunk. Ezt a felnőtt kutyák tanítják meg a kölyökkutyáknak. Nyilván azért figyelek én oda, tehát nektek is azt tanácsolom, hogy én gazdiként, felelős gazdiként mindig figyelnék arra, hogyha most egy kölyökkutyát hozok az én kutyám életébe, hogy ő el tudjon vonulni, mármint a felnőtt kutyám, legyen egy olyan biztos helye, akár egy szoba, kennel, ahol nyugodtan tud pihenni, ahol nem zavarja a kutya, vagy ha úgy van, hogy nem tudom ezt neki megadni, akkor azért kicsit rászólok a kiskutyára.
[00:38:32.15]Tehát, hogy azért picit korrigálni kell a viselkedését, különben nem fogja megtanulni és nem szeretném nyilván, ha az én kutyám éppen rosszabb napján egy picit erélyesebben rászólna, és akkor a pici meg jól megijedne. Tehát nyilván ez sem célom. Ezért fontos odafigyelni nekünk, gazdiknak folyamatosan.
[00:38:49.14]Hát akkor így holnap valószínűleg majd.
[00:38:53.23]Megnevelem a kisfiút.
Heni, nagyon szépen körülírtad, hogy ugye milyen tápanyagok szükségesek egy kutyusnak, és ezt hogyan tudjuk akár otthoni körülmények között is biztosítani nekik. De van arra esetleg ajánlásod, hogy van-e a piacon olyan készen kapható eledel, ami abszolút megfelel ezeknek, teljesértékű és kölyökkutyáknak alkalmas?
[00:39:18.04]A PetChef menüi közül a Háztáji bárányt, a Tanyasi marhát és az Ünnepi malacot szoktam javasolni ilyen fiatal kutyusoknak, mert ezekben picit magasabb a kalória tartalom, magasabb a hústartalom, úgyhogy ezekkel lenne érdemes elindulni egy kölyökkutyánál.
[00:39:34.04]Nagyon szépen köszönöm Heni és Viki ezt a részletes útmutatót a kölyökkutyák világába! Biztos vagyok benne, hogy minden gazdinak hasznos információval szolgáltatok. Nekem biztosan jó lett volna ezt a beszélgetést lefolytatnom, mielőtt először gazdi lettem volna, így nagyon sok bosszúságot megspórolhattam volna, illetve késői korrekciót, amit mint említetted, ugye nagyon nehéz már olyankor eszközölni. Úgyhogy köszönöm szépen ezt a kétrészes epizódot veletek!
[00:40:05.07]Mi is köszönjük!
[00:40:06.03]Mi is köszönjük!
[00:40:06.20]Számos tény és tévhit kering a kutyák etetésével és egészségével kapcsolatban, ezért minden beszélgetés végén hozunk egy állítást, amelyet a következő adásban meg is válaszolunk nektek. A mai állításunk a Tények és Tévhitek rovatunkban a következő: az idős kutyák már nem tanulnak új trükköket. A „Főttel etetek” Facebook csoportunkban már megtaláljátok az ezzel kapcsolatos szavazást. A helyes választ pedig az idős kutyák etetéséről és neveléséről szóló epizódunkból Te is megtudhatod.
[00:40:38.15]Ha eddig még nem tetted meg, ne felejts el feliratkozni a PetChef YouTube csatornájára a videó alatt található “Feliratkozás” gombra kattintva, vagy keress rá a KutyaDolog podcastra, Spotify-on, Apple podcastson , vagy a PodPaden és klikkelj a “Követés” gombra, hogy értesülj a következő epizódokról! Kövess minket Instagramon, Facebookon, TikTokon, iratkozz fel a KutyaDolog hírlevelünkre és lépj be a Facebookon található Főttel etetek csoportunkba is, hogy tudatos gazdi válhasson belőled! Az epizód leírásában minden linkünket megtalálod. Van kutyás ismerősöd? Oszd meg vele a KutyaDolog podcastet!
[00:41:15.20]És még egy fontos dolog, amit muszáj megemlítenünk gazdik. A KutyaDolog podcast csak általános tájékoztatásra és szórakoztatásra szolgál, és nem minősül állatorvosi szolgáltatásnak. A podcastben elhangzott információk vagy a weboldalról linkelt anyagok felhasználása csak a felhasználó saját felelősségére történik. A podcast hallgatása nem helyettesíti az állatorvos, kutyadietetikus, vagy más képzett szakember tanácsát, diagnózisát, kezelését! Tudatos gazdiként nem szabad figyelmen kívül hagyni az állatorvosi konzultációt! Kutyusotoknál, esetlegesen fennálló egészségügyi problémák esetén mindig kérjetek állatorvosi segítséget! Jövő hét kedden az idős kutyusok mindennapjairól fogunk beszélgetni. Ha neked is idősebb kutyusod van, akkor mindenképpen tarts velünk, mert a következő adásunkban átbeszéljük, hogy mire érdemes odafigyelni az idős kutyusotok etetése kapcsán, illetve, hogy mivel tudjuk megkönnyíteni a mindennapjaikat. Ebben a témában is Hortobágyi Henrietta, a PetChef kutyatáplálkozási tanácsadója lesz a segítségünkre. Én itt leszek jövő hét kedden! És ti?
Kapcsolódó tartalom:
Rendelj frisset a kutyádnak – és zsebeld be a 10% kedvezményt!
Frissen főtt, házi készítésű kutyaeledelek, amiket kutyusod biztosan imádni fog – te pedig most 🎁 10% kedvezménnyel rendelheted meg neki a frissen főtt, emberi minőségű eledeleket!
👉 Használd a kuponkódot: PC-BLOG10(10.000 Ft feletti rendelésnél, egyszeri alkalommal váltható be)
A kedvezmény aktiválásához kattints az alábbi kuponra!:
Rendszerünk automatikusan levonja a kedvezményt a Kóstoló csomag árából.
Bármikor felhasználható, nem kötelező az első rendelésnél beváltani.