Írta: Hortobágyi Henrietta, a PetChef kutyatáplálkozási tanácsadója.
Szakmailag ellenőrizte: dr. Varga József, a PetChef receptjeinek a megalkotója.

Rohamosan nő a népszerűsége a BARF étrendnek. Egyre több kutyatáp gyártó kínál porciózott nyers étrendet, amelyek tartalmaznak színhúst, belsőséget, csontot, gyakran szőrös-bőrös állati testrészt, és kis mennyiségben esetleg növényi összetevőket is.

A cikkben forrásmegjelöléssel feltüntetett kutatások bizonyítják, hogy a BARF etetés negatív következményekkel jár, hiszen a kutyákra és emberekre is egyaránt veszélyes. Ezekre a kockázatokra, a nyers hús okozta betegségekre szeretnénk fényt deríteni.

A BARF étrend népszerűsége

A BARF etetés jelentése Biologically Appropriate Raw Food, azaz a BARF etetés hívei nyers koszton tartják a kutyájukat.

A nyers etetés egyik úttörője Ian Billinghurst volt, aki 1993-ban megírta “Give your dog a bone” című könyvét. Ő egy állatorvos és dietetikus, aki az ultrafeldolgozott kutyaeledelek ellen van, a nyers etetést ajánlja a természetesség jegyében.

Az elképzelés mindenképpen becsülendő, a rengeteg káros adalékanyagot tartalmazó ultrafeldolgozott tápoktól való elfordulás kifejezetten ajánlott.

Vajon a BARF étrend a legmegfelelőbb választás kutyánk számára?

A határozott és egyszerű válaszunk, hogy semmiképp sem, mivel a nyers hús okozta betegségek rendkívül veszélyesek.

Akkor mégis miért van ennyire jelen a kutyaeledelek piacán?

A humán táplálkozás egyre inkább az egészségtudatosság irányába megy, és ez a trend megjelent a kiskedvencek táplálásával kapcsolatban is.

A nyers etetés hívei szeretnének egy olyan diétát kialakítani a kutyájuk számára, ami leginkább a farkasokéhoz hasonlít, ezzel biztosítva nekik a természetes alapanyagokat, és azt a táplálékot, amit hajdanán ettek a mai kutyák ősei.

Akkor most a kutyát farkasként kell kezelni?

Nem. A kutya a háziasítás során az emberek mellett eltöltött több mint tízezer év alatt nem evett nyers húst. Ennek az a legegyszerűbb magyarázata az, hogy őseinknek sosem állt olyan mennyiségben felesleges hús rendelkezésésére, amit a kutyáiknak adtak volna. A kutyák a háziasítás során adaptálódtak a megváltozott étrendhez, a házikoszthoz. Ehhez alkalmazkodott a bélmikrobiomuk, ami a szervezet legfőbb védbástyája.
A szakemberek időről időre újabb és újabb diétás trenddel állnak elő, ami az állati táplálkozásban is ugyanígy megjelenik, de tizenötezer évvel később visszatérni arra a táplálkozási módra, amit az ember mellett elhagytak már a mai kutyák elődei (ún. prototípusú kutyák), enyhén szólva sem indokolt.

Hús, hús, hús – Mehet a nyers csirke, nyers hal a kutyának?

A BARF étrend egyik legnagyobb hátulütője a rengeteg hús az étrendben. Általánosan elmondható, hogy ezek a menük 80%-os hústartalommal rendelkeznek. Ez rendkívül nagy mennyiség.

A kutyák emésztőrendszere rövidebb, mint a miénk (ragadozó mivoltukból fakadóan) és savasabb a gyomruk, ezért képesek a nagyobb mennyiségű hús megemésztésére. Azonban fontos megemlíteni, hogy a kutyák gyomorsav mennyisége jelentősen lecsökkent a háziasítás során a farkasokéhoz viszonyítva, és a túlzott fehérjebevitel rövid- és hosszútávon egyaránt negatív következményekkel járhat.

Mit okozhat a túlzott fehérjebevitel? A fehérje megemészthető, alkalmas az energiaszükséglet kielégítésére, energia nyerésre, de sok melléktermékkel jár (foszfor, kén, nitrogén). Ezek olyan mérgező anyagok, amelyeket a májnak és a veséknek kell kiszűrni a szervezetből. Ha tehát erős nagyfokú terhelésnek tesszük ki ezeket a szerveket, különböző problémák/betegségek származhatnak belőle. Nézzük, melyek!

Húgykövesség

Húgykövességnek a húgyutakban kialakult szilárd anyagok által okozott betegséget nevezzük. A magas fehérjetartalmú étrend mellett a túlzott ásványianyag bevitel is elősegíti a húgykövesség kialakulását. A magas fehérjebevitel savasít , azaz a BARF etetés elősegíti ennek a betegségnek a kialakulását. A kalcium-oxalát savas pH-n kristályosodik ki, ezért ez a leggyakrabban előforduló húgykő típus ebben az esetben.

Veseelégtelenség

A túlzott fehérjebevitel rendkívül megterhelő a vesék számára, ezért hosszútávon veseelégtelenséget eredményezhet. Nagyon gyakori betegség a középkorú/idősödő kutyák körében. Fontos, hogy a vesebeteg kutya diétája mindig alacsony fehérje- és foszfáttartalmú legyen!

Bővebben olvashatsz a betegségről korábbi cikkünkben: A kutya veseelégtelenség: okok, tünetek és kezelés

Az energiabevitel sokkal kevesebb bomlástermékkel járó módja a szénhidrát. A PetChef az energiabevitelt inkább szénhidráttal biztosítja, ahogyan azt a kutyák megszokhatták az emberek mellett eltöltött évezredek alatt.

A BARF étrend tényleg garantálja a kórokozókkal való érintkezést?

Számos patogénnel (kórokozóval) találkozhatunk, ha a BARF etetés mellett döntünk. Ennek oka sokszor a nem megfelelő minőségű alapanyag, illetve a higiénia hiánya.

“Sokan úgy gondolják, hogy a BARF-os kutya nem betegedhet meg a kórokozóktól, ugyanis szerintük a kutyának olyan erős a gyomorsava, hogy ellenáll ezeknek. Az igaz, hogy a savas közeg (a kutya gyomorsava jóval savasabb, mint az emberi gyomorsav) nagy ellenálló képességű, azonban nagyszámú kórokozóval szemben ez sem tudja eléggé felvenni a harcot.” – mondja dr. Varga József.

Sok nyers menü alapanyaga olyan hús, amelyet már nem kínálhatnak fel a gyártók emberi fogyasztásra. Egy 2019-es olaszországi kutatásban olyan adatokra bukkantak, miszerint lejárt szavatosságú húsokat használtak fel a kutyáknak szánt nyers menükben. ¹

Nyers hús okozta betegségek: szalmonella

A szalmonella okozta fertőzés leggyakoribb tünetei: láz, hasmenés, hányás. A kiürülési ideje nagyjából 1 hét, amennyiben csak egyszer evett szennyezett ételt a kutya.

A szalmonella 70 Celsius fok felett elpusztul, ezért fontos főzni a húst, ha szeretnénk elkerülni egy ilyen súlyos és veszélyes fertőzést.

Egy kutatás szerint 2017 és 2020 között nyers étrendből 12-t vontak vissza, és hogy lássuk az arányokat, száraztápból 1-et. ²

2005 és 2019 közötti kutatások szerint átlagosan a nyers menük 15%-ában találtak szalmonella fertőzöttséget. ²

A fertőzés egyik oka – általánosan beszélve a patogénekről -, amivel átterjedhet a betegség emberekre, hogy a kézmosási reflex nem annyira megszokott előre csomagolt ételek esetén. Vagyis, ha kész nyers menüt vásárolunk, kisebb arányban mosunk kezet az eledellel való érintkezés után, mint amikor saját magunk készítjük a kutya nyers étrendjét. ⁴

A kutyatálat kevesen mossák el olyan fertőtlenítő eljárással, ami el tudná távolítani a szalmonellát. Ez különösen akkor veszélyes, ha kisgyermek is van a családban, aki a földön kúszva könnyedén elérheti a szennyezett edényt.

Egyéb kórokozók, és a fertőzés továbbadása

Egy 2017-es holland tanulmány szerint 35-ből 28 nyers menüben volt kimutatható az ESBL (extended spectrum beta lactamase), amely olyan enzimeket termelő E.coli baktériumtörzs, amelyek ellenállnak bizonyos antibiotikumoknak is. Ezek a kórokozók, hasonlóan a szalmonellához, emberre is veszélyesek. Az ESBL maradványok az ürülékből kimutathatóak, mivel bélbaktériumok, azaz bélsárral ürülnek a szervezetből.⁵

Az ESBL légúti, húgyúti betegségeket okoz. A fertőzés nehezen kezelhető, összesen 1-2 gyógyszer hatásos csak ellenük ².
Az Utrecht University-n (Hollandia) 7 db (20%) szalmonellával szennyezett nyers menüt találtak, és 28 db (80%) ESBL-lel szennyezettet.

Szintén egy holland tanulmányban, 2015-ben összefüggésbe hozták a nagymértékű E.coli maradványokat a nyerset evők ürülékében. ⁵

Voltak esetek Brucella baktériummal is, egy amerikai staffordshire terrier betegedett meg, miután ezzel a kórokozóval fertőzött nyulas nyers tápot evett. A brucellózis vetélést, terméketlenséget, vérmérgezést okozhat, és emberre is ártalmas.⁶

A humán norovírus fertőző gyomor-bélrendszeri gyulladást okoz, amelyek a kutyák emésztőrendszerén áthaladva aktívan tudnak távozni. Ez a vírus 60 Celsius fokig él.

Egy 2017-ben regisztrált adat szerint 11 fertőzött (biológiai szennyeződés) ételből 9 volt nyers menü, 2 feldolgozott táp – ez aránytalanul magas adat (az Egyesült Királyságból), mert összességében 5% alatti a nyers étellel foglalkozó tápgyártók aránya a kutyatáp piacon. ⁵

Az alábbi táblázatban egy összefoglaló látható nyers tápokban talált kórokozóról. ⁶

	Kórokozó	Darabszám	Összes tesztelt táp százaléka
	Szalmonella (tünetek:láz, hasmenés, hányás)	7	20%
	ESBL (tünetek: légúti, húgyúti betegségek)	28	80%
	E.Coli (tünetek: láz, véres széklet, hányás)	8	23%

A baktérium rengeteg helyen él szimbiózisban a szervezetünkkel. Diszbiózis (más elnevezéssel diszbakteriózis) esetén egy úgynevezett rossz baktérium elszaporodásával felborul ez az egyensúly. Több minden okozhat ilyen egyensúly-felbomlást, például széles körben ismert, hogy az antibiotikumok erősen negatívan befolyásolják a bélmikrobiomot. A diszbiózist diszbiózis index-szel szokták meghatározni, ez a skála mutatja meg, hogy az egyensúly felbomlása milyen mértékű. A BARF étrenden lévő kutyák bélsárjainak vizsgálatai alapján a magas fehérje- és zsírtartalmú, illetve alacsony rosttartalmú diéta miatt magasabb diszbiózis indexet mutattak az eredmények. ⁷

A kutya ürülékével a kórokozók akár aktívan is tudnak távozni, ezért mindenki gondolja át, milyen ételt szeretne a házába beengedni, és milyen kockázatoknak akarja kitenni nem csak a kedvencét, de saját magát is!

Barf etetés kezdőknek

Hiányos étrend

A nyers húsos étrend bevezetése a kutya étrendjébe hozhat magával néhány problémát, ha nem kész, porciózott menüt vásárolunk. A BARF etetés kezdőknek nem könnyű feladat, hiszen az egyéni menük összeállítása hiánybetegségeket okozhat, ha nem megfelelő arányban vannak a hozzávalók az étrendbe illesztve.

Éppen ezért, azok a kutyák akiket a BARF irányzat szerint etetnek sokszor túlságosan soványak, szikárak. Azon felül, hogy a témában indított közösségi oldalakon lévő csoportokban rendkívül gyakori téma, hogy a kutyák képtelenek normál testalkatra felhízni, több tudományos publikációban is említik, hogy az alultápláltság jellemző a BARF étrenden élő kutyákra. ³

Az otthoni menü összeállításával ellentétben a PetChef állatorvos által jóváhagyott recepteket követ, teljes értékűek, ezáltal egyszerűen biztosíthatjuk a kiegyensúlyozott táplálásukat.

A beszerzés – Mit kapunk az olcsó árakért?

Amikor a hentesnél sorban állsz, valószínűleg nem sok olyan vásárlóval fogsz találkozni, akik a kutyájuknak választanak nyers csirkét vagy nyers halat.

A jó minőségű húsnak borsos ára van, ezért valamit be kell áldozni, és ez legtöbbször a minőség. A legtöbb gazdi próbálja minél olcsóbban beszerezni az alapanyagokat. A beszerzési források általában vágóhídi maradékok, csontos, bőrös, szőrös állati részek. Ezek pont azok a részek, amikből az úgynevezett “meat-meal”, vagyis a húsliszt készül, ami rengeteg száraztáp fehérjeforrása. A belőlük kimutatható fehérje mennyiség ugyan kecsegtetően hangzik, ám biztosan nem jó minőségű.

A túl sok csont pedig székrekedést okozhat a kutyának, azon felül, hogy rendkívül kockázatos az éles, szúrós felülete miatt is.

Otthoni higiénia

Olcsó áron általában csak hatalmas mennyiségben lehet húst beszerezni, ezért rengeteg idő porciózni. Sok helyet foglalnak a konyhában a pulton, és általában otthon ugyanazokkal az eszközökkel (vágódeszkák, kések, mosogató, mosogatószivacs, edények, stb.) dolgozzák fel az emberek, amit a saját céljaikra is használnak, fokozva ezzel a nyers hús okozta betegségek terjedési lehetőségét. Ráadásul ezeket a húsokat is legtöbbször ugyanabban a hűtőszekrényben és fagyasztóban tárolják, amiben a maguk ételeit is.

Továbbá a kutyák a nagyobb darabokban az edényükbe helyezett nyers húst szeretik kivenni, mivel a kutya a “zsákmányát” biztonságos helyen akarja megenni, ezért a házban széthordva több felületet is beszennyezhetnek, ahol ezáltal akár a kúszó-mászó kisgyermekek vagy egyéb társállatok is veszélyforrásnak lesznek kitéve.

A BARF étrend tehát számos hátránnyal járhat, amely veszélyes a kutyára és gazdájára egyaránt.
Ha maradnál a hagyományos etetési módnál, egészséges és szuperprémium hozzávalókból frissen főzve, akkor válassz a PetChef menüi közül, például a Tanyasi marhát.

Felhasznált források:

• 1: Bacci, C., Vismarra, A., Dander, S., et al. (2019) Occurrence and antimicrobial profile of bacterial pathogens in former foodstuff meat products used for pet diets. Journal of Food Protection
• 2: van Bree F. (2018). Zoonotic bacteria and parasites found in raw meat-based diets for cats & dogs Veterinary Record 182, 50
• 3: Raw diets for dogs and cats: a review, with particular reference to microbiological hazards (R. H. Davies,* J. R. Lawes† and A. D. Wales)
• 4: The Dog Education Project E2 Nick Thompson Raw Feeding
• 5: Schmidt V. Do raw meat diets pose health risk for our pets and us?
• 6: Állatorvostudományi Egyetem, A BARF etetés kockázatai
• 7: Canine and Feline Microbiota Dysbiosis Index