Mi az a kutya epilepszia és milyen tünetei vannak?

Hallgasd vagy nézd kedvenc platformjaidon

A mai adásunkban Dr. Hermándy-Berencz Katalin, a Klapka Állategészségügyi Központ állatorvosa lesz a vendégünk, akivel a kutyákat egyre nagyobb számban érintő idegrendszeri betegségről, vagyis az epilepsziáról fogunk beszélgetni. Szó lesz arról, hogyan alakul ki az epilepszia kutyáknál, mely fajták érintettebbek, milyen rohamtípusok és fázisok fordulhatnak elő, és mit tehet a gazdi egy roham során.

Intro

[00:00:00.00] 

Mi is az az epilepszia, és egyáltalán hogyan is alakul ki ez a kutyusoknál? És vannak olyan fajták egyébként, akik jobban érintettek az epilepsziával kapcsolatban?

[00:00:10.15] 

Igen, abszolút. Vannak olyan fajták, ahol már bizonyítottan öröklött az epilepszia. Ilyen például a lagotto romagno, illetve a belga juhászoknak bizonyos rohamtípusai. És vannak olyanok, akiknél feltételezett, hogy öröklődés van, például: a vizslákban, border colliekban, golden és labrador retrieverekben, de nagyon sok más fajtában is.

[00:00:31.20] 

Milyen roham típusokat tudunk egymástól megkülönböztetni, és hogyan tudja a gazdi ezeket felismerni egyáltalán? Hogyan néz ki egy epilepsziás rohamnak a lefolyása így mondjuk az elejétől a legvégéig?

[00:00:45.17] 

Ez itt a KutyaDolog podcast. Adásaink során állatorvosokkal, kutya trénerekkel, szakértőkkel, kutyatáplálkozási tanácsadókkal és más gazdikkal olyan témákról beszélgetek, amik gazdiként titeket is érintenek. Sziasztok Gazdik! Tímár Márti vagyok és Süti kutyusommal már 3 éve erősítjük a PetChef csapatát. Te is a legjobbat akarod a kutyusodnak? Akkor ez a podcast neked szól! Kövessetek minket a YouTubeon, a Spotifyon és az Apple podcasten is! A KutyaDolog podcast nem jöhetett volna létre a PetChef nélkül. A mai adásunkban Dr. Hermándy-Berencz Katalin, a Klapka Állategészségügyi Központ állatorvosa lesz a vendégünk, akivel a kutyákat egyre nagyobb számban érintő idegrendszeri betegségről, vagyis az epilepsziáról fogunk beszélgetni. Szia Kata! Nagyon szépen köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásunkat ide a KutyaDolog podcastbe.

Az epilepszia kialakulása és típusai kutyáknál

[00:01:35.10] 

Szia! Köszönöm a meghívást!

[00:01:37.03] 

Mesélj kérlek egy kicsit arról, hogy hogyan kezdtél el a kisállatokat érintő epilepszia témakörével foglalkozni.

[00:01:43.24] 

Amikor végeztem az egyetemen, akkor a belgyógyászat érdekelt elsősorban, de ahogy elkezdtem dolgozni, rájöttem, hogy a neurológia is nagyon izgalmas téma, és szerencsémre a kolléganőm epilepsziásokkal foglalkozott, és így volt lehetőségem jobban elmélyedni a témában és tanulni tőle.

[00:01:57.10] 

Mesélj kérlek egy kicsit arról, hogy mi is az az epilepszia, és egyáltalán hogyan is alakul ki ez a kutyusoknál?

[00:02:03.16] 

Ezt úgy kell elképzelni, hogy az agynak a legkülső rétege a szürkeállomány, és ebben vannak az idegsejtek. Normál körülmények között úgy működünk mindannyian a kutyák és mi is, hogy ezek az idegsejtek folyamatosan elektromos jeleket adnak le, ezzel irányítanak minket. Ez egy normál tevékenység, ez egy normál aktivitás. Epilepsziás rohamok esetében azonban az idegsejtek hirtelen elkezdenek jóval nagyobb mennyiségű és jóval erőteljesebb elektromos jeleket leadni, mint a normál tevékenység. Ezeket hívjuk kisüléseknek, és ezek fogják eredményezni az epilepsziás rohamokat.

[00:02:32.18] 

És van egyébként különbség az embereket, illetve a kutyákat érintő epilepszia között?

[00:02:38.07] 

Nagyon-nagyon sok a hasonlóság, ugyanaz a mechanizmus, nagyon hasonlóak a rohamtípusok is, de a nagy különbség az, hogy az emberek agya azért sokkal bonyolultabb és összetettebb rendszer, ezáltal vannak más rohamtípusok, mint kutyákban. Tehát például mondjuk embereknél vannak beszédközpontot érintő rohamok. A rohamok során mondjuk átmeneti beszédzavar lép fel, kutyákban ilyen nem lesz.

[00:02:59.14] 

Persze ez érthető. Az epilepszia kapcsán, ugye két típust különíthetünk el egymástól van az elsődleges vagy veleszületett, illetve van a másodlagos vagy szerzett epilepszia. Mi a különbség a kettő között?

[00:03:13.22] 

Az elsődleges epilepsziának az a lényege, hogy veleszületetten van már idegsejt funkciózavar az állatnál. Ebben az az érdekes, hogy hiába születéstől van jelen, ettől függetlenül fél és hat éves kor között fog megjelenni először. Az epilepsziás roham, tehát akár hatévesen is jelentkezhet. Itt ugye úgy születik, hogy ezek az idegsejt funkciózavarok, ezek jelen vannak. Egy másodlagos epilepsziánál pedig valamilyen, valami kiváltja az epilepszia betegséget. Az egyik lehetőség azok a belgyógyászati betegségek, egy komolyabb májbetegség, egy alacsony vércukorszint vagy alacsony vér kalciumszint válthat ki rohamokat. A másik opció pedig az, hogy az agyban van valamilyen szerkezeti elváltozás, például agydaganat felelős a rohamokért. Ami az érdekesség, hogy akár elsődleges, akár másodlagos, a rohamok ugyanúgy néznek ki, nincs különbség a kettő közötti klinikai tünetekben.

Mely kutyafajtákra jellemző?

[00:04:07.18] 

És vannak olyan fajták egyébként, akik jobban érintettek az epilepsziával kapcsolatban?

[00:04:13.20] 

Igen, abszolút. Vannak olyan fajták, ahol már bizonyítottan öröklött. Az epilepszia ilyen például a lagotto romagno, illetve a belga juhászoknak bizonyos rohamtípusai. És vannak olyanok, akiknél feltételezett öröklődés van, például a vizslákban, border colliekban, golden és labrador retriever ekben, de nagyon sok más fajtában is.

[00:04:35.02] 

És lehet szűrni. Egyébként az epilepsziát.

[00:04:37.22] 

Sajnos nagy általánosságban nem. A két említett igazolt öröklődésnél igen, tehát a lagotto romagnoknál, illetve belga juhászoknál. De az a nehézség, hogy még náluk is az adott fajta adott roham típusánál vannak csak elérhető genetikai tesztek. Tehát a lagotto  romagnolónál ilyen fiatalkori mayoclinusos epilepsziákat lehet szűrni. De ha már más roham típusa, mondjuk generalizált roham. Azt már nem tudjuk szűrni.

[00:05:03.05] 

Ezek mit jelentenek? Egyébként amiket most említettél ezek a kifejezések.

[00:05:07.09] 

A mayoclinusos epilepszia, az azt jelenti, az olyan rohamtípus, ahol az izmoknak nagyon hirtelen összehúzódásra lesz. Ez egy végtagra is terjedhet, vagy akár az egész testre, és villanásszerű izomösszehúzódások jelentkeznek az állatnál.

Rohamtípusok: hogyan ismerhetőek fel?

[00:05:21.11] 

Ha már így a típusokról beszélgetünk, milyen roham típusokat tudunk egymástól megkülönböztetni, és hogyan tudja a gazdi ezeket felismerni egyáltalán?

[00:05:30.15] 

Két féle roham típust különböztetünk meg. Vannak a generalizált rohamok és vannak a fokális rohamok. Generalizált rohamoknak az a lényege, hogy itt az agy összes idegsejtje egyszerre sül ki. Ezek a tipikus epilepsziás rohamok lesznek, amiket elképzelünk. Az állat eszméletvesztésbe kerül, oldalán fekszik, kapálózik, habzik a bepisil, bekakil. Ezeket általában egyértelműen fel szokták ismerni a gazdik.

[00:05:52.20] 

Ezek ilyen nagyon ijesztő, látványos dolgok sajnos.

[00:05:56.18] 

Abszolút abszolút. A fokális rohamoknál viszont csak néhány idegsejt körülírtan adja le ezeket a kisüléseket. Itt nagyon sok féle rohamtípus van, mert a szürkeállományt lebenyekre tudjuk osztani. Ezek különböző funkcióért felelősek, példa kedvéért mondjuk van a látókéreg, ő felelős a látásért, és ha itt van egy rendellenesen működő idegsejtcsoport, akkor rohamosan látással összefüggő zavarokat fogunk látni. Például mondjuk olyat, hogy az állatok látóterébe valószínűleg beúsznak ilyen pattogó, szikrázó fények, és azt ő nem érti, hogy mi az, hogy el akarja kapdosni, ezt hívjuk légykapkodásnak. Ez embereknél egyébként ugyanígy zajlik.

[00:06:32.13] 

Hogyha epilepsziás kutya gazdijaként éli az ember a mindennapjait, akkor van valami olyan, amit máshogy kellene csinálnia mondjuk, mint egy egészséges kutyához képest.

[00:06:43.24] 

Amire nagyon fontos szerintem figyelni, hogy egy epilepsziás kutyát érdemes folyamatosan felügyelni. Ez nem azt jelenti, hogy 0-24-ben együtt lenni vele, mert sajnos már csak ez nem mindig kivitelezhető.

[00:06:56.06] 

Bárcsak, igen.

[00:06:57.09] 

De az egy nagyon jó lehetőség, hogy azt, ahol a területet, ahol az állat napközben van, azt bekamerázzuk, és akkor egyrészt vissza tudja nézni a gazdi, hogy mi volt aznap, másrészt, hogy akár online rá tud nézni az állatra, hogy rendben van, nincs éppen rohama, minden okés. Ez olyankor is nagyon fontos, hogy ha mondjuk hazamegy és látja, az állat furcsán viselkedik, akkor vissza tudja nézni, hogy mi történt. Ez az egyik dolog, a másik, ami nem az, hogy mindennapos, de a nyári szezonban nagyon jó példa, hogy nagyon sok kutyus imád fürdeni. És nagyon nehéz az, hogy epilepsziásnál nagyon kell figyelni arra, hogy ne tudjon olyan helyzetbe kerülni, hogyha ott, abban az adott szituációban rohama jelentkezik, akkor tudjon sérülni, vagy bármi gond legyen. Tehát mondjuk fürdetni ha lehet, akkor kerüljük el. Mondjuk ne engedjük be hosszabb időre, de ha nem lehet elkerülni, mert tényleg imádja, akkor én azt szoktam javasolni, hogy adjunk rá mentőmellényt, és lehetőleg ha tud, akkor menjen be vele a gazdi, vagy mondjuk ha nem tud, akkor olyan távolságba engedje csak ha bármi gond van, akkor azonnal tudjon segíteni.

Az epilepsziás roham fázisai

[00:08:02.16] 

Hogyan néz ki egy epilepsziás rohamnak a lefolyása? Így mondjuk az elejétől a legvégéig?

[00:08:09.02] 

Egy epilepsziás rohamot három részre lehet osztani. Az első rész az úgynevezett prodróma, ezt hívjuk roham előérzetnek. Itt még nincsenek idegsejt kisülések, viszont már az állat érzi, hogy valami nem stimmel, és valami történni fog. Egyébként az embereknél – onnan tudjuk, hogy ez így működik, mert náluk is ugyanígy van – és általában ilyen kellemetlen érzetek vannak. Fáj a fejük, rossz a közérzetük. Ez úgy nyilvánul meg, hogy nyugtalanok, fel alá járkálnak, vagy pont hogy keresik a gazdi közelségét, vagy pont, hogy elbújdosna. Ez általában a rohamot néhány órával szokta megelőzni, de akár néhány nappal is megelőzheti. A második fázis maga a roham és a harmadik részt pedig a roham utáni állapot. Normál vagy nem is normál, a legjobb körülmény az az, hogy az állat túlvan a rohamon, és mintha mi sem történt volna, ugyanúgy viselkedik. De az is normál lehet, hogy utána még átmenetileg nyugtalan, zavart, picit fel alá járkál, az is lehet, hogy akár abszolút nem ismeri meg a környezetét, és ez egészen mehet odáig, hogy akár órákon keresztül menetel, nyomja a fejét a falnak, nyüszít, ugye ezek már nagyon súlyos tünetek, ezek nagy valószínűséggel fejfájásra utalnak, ezeket már kezelni is kell.

[00:09:19.21] 

Én egyébként olvastam egy olyat is, hogy előfordulhat, hogy akár agresszívvá is válhatnak a kutyusok, mondjuk egy roham után. Ez mennyire jellemző?

[00:09:27.15] 

Szerencsére nem gyakori, de de lehet. Ami a legjellemzőbb, hogy amikor az állatnak az első rohama van, akkor ott a roham után lép fel agresszívan, és a többinél már nem itt valószínűleg ő is megijed, nem érti, hogy mi történt, akár nem ismeri meg a gazdit, és ugye ennek következtében, de szerencsére az viszonylag ritka, hogy minden egyes roham után agresszív legyen.

Mit tehet a gazdi egy roham során?

[00:09:47.10] 

És gazdiként, így a roham lefolyása alatt mit tegyünk, illetve mik azok a dolgok, amiket mindenképpen kerüljünk el? Például olvastam olyat, hogy ha mondjuk több kutyusa van az embernek, akkor érdemes mondjuk őket különválasztani, hogy ne zavarják egymást. Mi a teendő ilyenkor?

[00:10:06.01] 

Igen, ez nagyon fontos dolog, amit amit említettél, Tulajdonképpen három szempont van. Figyelni kell az állatra. A gazdinak magára és a másik állatra. Ugye az állat szempontjából az nagyon lényeges, hogy ilyenkor olyan helyre helyezzük, ahol nem tud sérülni. Tehát akár hogyha mondjuk egy olyan rohama vagy mondjuk eszméleténél van, hogy ez fokális rohamokra jellemző, de például mondjuk nem járóképes, merevek a végtagjai, akkor ne legyen az, hogy nekiesik valaminek, ami összetörik és mondjuk elvágja magát. Generalizált rohamoknál pedig arra érdemes figyelni, hogy helyezzük, fektessük le, és mondjuk tegyünk a feje alá egy párnát, hogy ne tudjon sérülni. A gazdi szempontjából mi nagyon fontos? Hogy elemi reakció, hogy rögtön a szájukba nyúlunk és húzzuk ki a nyelvüket. Ezt ne csináljuk!

[00:10:49.01] 

Mi történhet, ha belenyúlok a szájába és kihúzzam a nyelvét?

[00:10:52.21] 

Mivel ezt ugye főleg generalizált rohamoknál történik, és hát az állat eszméletlen, tehát abszolút önkéntelenül rá tud harapni a gazdi kezére és nagyon komoly sérüléseket tud okozni. Viszont ezt azért csináljuk, mert azt gondoljuk, hogy lenyelheti az állat a nyelvét. Ez nem jellemző.

[00:11:06.05] 

Valószínűleg saját magunkból indulunk ki, vagy hát abból a protokollból.

[00:11:10.01] 

Így van, így van. A másik útja viszont az is tény, hogy érdemes őket elkülöníteni. Egyébként ezt epilepsziás kutyánál, ha több kutyás háztartás van, akkor érdemes napközben is külön tartani őket, mert oda-vissza mehet az agresszió. Az is lehet, hogy az éppen rohamozó kutya ébred úgy, hogy agresszív és támadja a másikat, de a történet fordítva is, hogy, aki éppen rohamozik, és a másik, ugye nem érti az adott kutya, hogy mi történik és úgy akarja megtámadni. Szóval érdemes őket elkülöníteni mindenféleképpen.

Gyógyszeres kezelés és rohamnapló

[00:11:38.03] 

És mikor lehet szükség akut roham csillapításra, illetve milyen készítmények állnak a gazdik rendelkezésére ilyen esetekre?

[00:11:46.06] 

Én azt szoktam javasolni, hogy minden egyes rohamnál használjunk ilyen készítményeket. Ennek az az oka, hogy egyébként a rohamok önkorlátozóak szerencsére.

[00:11:53.17] 

Tehát ez mit jelent?

[00:11:54.16] 

Ez azt jelenti, hogy magától leáll, ha nem csinálunk semmit döntő többségében. Viszont sajnos vannak epilepsziás vészhelyzetek, ami azt jelenti, hogy nem áll le a roham, hanem vagy az történik, hogy benne ragad az állat és tart, mondjuk egy generalizált roham normál körülmények között 3-5 perc, de tart már 10 perce 20 perce és nem akar megszűnni. A másik ilyen vészhelyzet pedig a roham halmozódás, amikor 24 órán belül már harmadik, negyedik, ötödik roham jön. És én azért szoktam javasolni, hogy mindig alkalmazzunk ilyen szereket, mert ezek segíthetnek ezt megelőzni. Nem garantálható, de ezzel van a legjobb esélyünk. Ilyen készítmények a különböző végbéloldatok, végbélkúpok, de vannak orrba cseppenthető készítmények is. Ezek vénykötelesek, és állatorvos tudja felírni.

[00:12:36.10] 

Mit jelent ez az oldat.

[00:12:39.07] 

Ezt úgy kell elképzelni, hogy ez egy kis tubus. Abban van folyadék, és ezt a tubust kell az állat fenekébe nyomni, és a folyadék tartalmát egy végbélkúpot meg egy szilárd, mint egy csecsemő kúp.

[00:12:50.19] 

Ami így az embereknél is használatos. Igen, gyógyítható egyébként az epilepszia?

[00:12:56.22] 

Sajnos nem. Az epilepsziának az a nagy hátránya, hogyha nem kezeljük, akkor általában ez egy folyamatosan romló betegség szokott lenni. Egyre sűrűbbek, egyre hosszabbak lehetnek a rohamok. A kezeléssel azt tudjuk elérni, hogy ezt meggátoljuk, tehát hogy ne romoljon, illetve az alap roham gyakoriságot tudjuk javítani is, tehát el tudunk érni egy élhető állapotot. Az nagyon-nagyon-nagyon ritka, hogy kezelés nélkül mondjuk az állat vagy stabil maradjon, vagy akár megszűnjön a betegség. Olyan is van, hogy egyébként megszűnnek a rohamok.

[00:13:27.12] 

Magától?

[00:13:28.07] 

Nem, nem, ez csak a gyógyszer mellett. Magától biztos, hogy létezik, de nagyon ritka. Gyógyszeresen van olyan, hogy rohammentessé válik az állat, de ez sajnos nagyon-nagyon kis arányban van.

[00:13:40.16] 

És hogyan épül fel a gyógyszeres kezelés így a kutyusok epilepsziája kapcsán?

[00:13:46.01] 

Ami nagyon fontos tudnivaló ezzel kapcsolatban, hogy ez általában egy életreszóló kezelést jelent. Napi szinten kell gyógyszerezni az állatot és naponta többször, kétszer-háromszor is akár. Tehát ez mindenféleképpen életmód váltás a gazdinak is, meg az állatnak is olyan szempontból be kell vennie azt a gyógyszert. Gyógyszer beállításnál pedig ezt úgy kell elképzelni, hogy általában egy fokozatot szoktunk alkalmazni, tehát nem váltjuk be a teljes adagot, ez azért fontos, mert szinte minden epilepszia gyógyszer tud súlyos aluszékonyságot, szedációt okozni, és ezzel meg tudjuk ezt előzni.

[00:14:20.09] 

És milyen készítmények állnak egyébként rendelkezésre? Miket szoktatok felírni?

[00:14:24.21] 

Nagyon sok, nagyon sok, viszonylag sokféle készítmény van. A leggyakoribbak vagy legismertebbek a  látta, hogy ez sevenaletta a fenobarbitál hatóanyag a levitel, illetve a kálium-bromid, de van még ezen kívül jópár más készítmény is, ami adható.

[00:14:39.03] 

Vannak egyébként különbségek ezek között, tehát van olyan, amelyik az egyik kutyusnak beválik, a másiknak nem?

[00:14:44.10] 

Így van. Abszolút! Tehát, egyedi, hogy ki mire reagál a legjobban.

[00:14:48.19] 

És milyen mellékhatásokra kell odafigyelni a gyógyszeres kezelés mellett?

[00:14:53.14] 

Ez abszolút gyógyszerfüggő. Vannak olyan gyógyszerek, amiknek kevesebb mellékhatása van, pl. levetil-acetámnál arra kell számítanunk, hogy az első két hétben az állat mondjuk aluszékony, de ez meg is szűnik. Ezen kívül semmiféle hosszútávú mellékhatás nincsen. Egy szevenaletta viszont mondjuk tud sajnos hosszútávú, súlyosabb mellékhatásokat okozni, például mondjuk egy májproblémát vagy egy hasnyálmirigy gyulladást. Az a szerencse, hogy ezek kezelhetőek, ha időben észleljük. Tehát nagyon fontos egy egy kezelt epilepsziás kutyát monitorozni kell, kell vércontrollokat csinálni, érdemes kontrollra járni, mert akkor ezeket meg tudjuk előzni.

[00:15:30.04] 

Mire érdemes odafigyelni egy epilepsziás kutya étrendje kapcsán?

[00:15:34.22] 

A választ megtudhatjátok a PetChef ‘Etetési tippje’ után. Kutyusod a legjobbat érdemli! Na ne! Próbáld ki a PetChef frissen főzött eledeleit! Glutén, hozzáadott cukor, tartósítószer és színezékek nélkül! Látogass el a PetChef.hu weboldalra és rendelj most!

[00:15:56.15] 

Mint minden kutyusnál, itt is nagyon fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás.

[00:16:00.08] 

Mi az a rohamnapló és hogyan kell ezt vezetnie a gazdinak? Egyáltalán miért ajánlott roham naplót vezetni?

[00:16:07.21] 

A roham napló egy nagyon hasznos dolog, elsősorban az állatorvosoknak. Amikor még nem szed az állat gyógyszert, akkor abban segít, hogy ezzel tudjuk felmérni, hogy egyáltalán hogy állunk, milyen gyakoriak a rohamok, milyen súlyos a betegség. Egy rohamnaplóban érdemes rögzíteni azt, hogy pontosan dátum szerint mikor zajlik roham, milyen hosszú ez a roham, milyen maga rohamtípus, mert olyan is lehet, hogy egy állatnak több féle rohama is van, és mindig jó, hogy ha rögzítve van, hogy most éppen generalizált volt, vagy most valamilyen fokális. Emellett érdemes felírni azt, hogy mi volt roham előtt, mi volt roham után, milyenek még a posztiktális tünetek. És ha ezt vezetjük, akkor azon túl, hogy felmérjük az alapállapotot, utána hogyha elkezdünk egy gyógyszeres terápiát, akkor ezzel tudjuk azt felmérni, hogy ez a gyógyszer működik-e vagy sem, csökken a rohamgyakoriság vagy sem. Természetesen azért a gazdik napló nélkül is meg tudják mondani, hogy milyen gyakori a roham, de azért ez egy sokkal pontosabb és sokkal jobban mérhető módszer.

[00:17:04.02] 

Én még olyat is olvastam, hogy akár például ha front jön, az is befolyásolhatja. Ez igaz egyébként?

[00:17:11.05] 

Igen sok kutya frontérzékeny, de pl. van olyan gazdi, aki össze tudja kötni mondjuk a Hold változásával. Tehát vannak ilyen érdekességek. Ezek még kutyákban annyira nem ismertek, hogy pontosan mi az, amivel összefüggésbe jöhetnek a rohamok, de abszolút, tehát mondjuk van olyan kutya, aki hidegfrontra, van, aki melegfrontra, valaki kettős frontra érzi.

[00:17:31.18] 

És egyébként így a rohamnaplóban valóban ki is jönnek ezek, vagy milyen százalékban hoz eredményt ez?

[00:17:39.23] 

Abszolút. Igen, tehát én szoktam is javasolni a gazdiknak, hogy ezeket is vezessék, mert például abszolút egyéb kiváltó okok is kiderülhetnek. Tehát mondjuk van olyan kutya, aki ha izgatott lesz, akkor jelentkezik a rohama, vagy frontérzékeny. Az a baj, ha mondjuk egy frontérzékeny állattal hiába tudjuk, hogy hidegfrontra érzékeny, nem tudjuk megakadályozni.

[00:18:00.11] 

Az jön magától.

[00:18:01.13] 

Igen, igen, de legalább a gazdi fel tud készülni, és azt hiszem nagyon nagy segítség nekik.

[00:18:05.23] 

Itt a roham típusokról már ugye elkezdtünk beszélni, viszont én szívesen belemennék egy kicsit részletesebben. Ugye itt említetted, hogy vannak olyan rohamtípusok, amikor magánál van a kutyus, van olyan, amikor nincs magánál, generalizált rohamok. Egy picit mesélsz nekünk kérlek erről részletesen, hogy akkor milyen típusú rohamok vannak? Egyáltalán tényleg milyen tünetei vannak, hogy akkor így teljesebb képet kapjunk ezekről.

[00:18:33.01] 

Persze! Ugye generalizált rohamok, amikor amikor eszméletvesztés van, ugye ez a nagyon ijesztő.

[00:18:38.12] 

Amikor konkrétan a kutyus fekszik mondjuk a földön és így ilyen izom rángatózás látunk rajta? Ez a típus?

[00:18:44.08] 

Igen, igen, igen. Egyébként ennek is van több típusa, igazából nincs jelentősége. Meg mondjuk így gazdiként nem feltétlenül fogjuk látni, hogy ugye úgy mondjuk, hogy tónusos, klónusos, meg tonikoconusos rohamok. Ez azt jelenti, hogy van olyan kutya, aki végig a messzi eszméletvesztésben van egy tónusosnál végig mind a négy végtagja merev, egy kónusosnál folyamatosan kapálózik, rángatózik. A tonikoconusos pedig váltja egymást, hol merev, hol rángatózik.

[00:19:09.02] 

Tulajdonképpen szerintem, amikor epilepsziás rohamra gondolunk, akkor mi ezekre a típusú rohamokra szoktunk gondolni. Viszont akkor, ha jól értem, van más, aminek más tünete van, de az is epilepsziának számít. Ha jól értem. 

[00:19:22.03] 

Pontosan, pontosan, abszolút. Ezek a másodfokális rohamok. Ezek azért sokfélék, amit már említettem, hogy az agyat lebenyekre osztjuk, és különböző funkciójuk van. Van a homloklebeny, ő felelős a mozgásért, van a halántéklebeny nagyon sok funkciót lát el, de mondjuk ő a tudat éberségszintjéért, például ilyen automatikus mozgások ért van a fali lebeny, ami érző funkciót lát el, és a látókéreg, ami a látásért felelős. Ezek a funkciók határozzák meg, hogyha adott területen van ez a kisülés sorozat, akkor mit látunk a roham során. Azon túl, hogy mit mond az egy légykapkodás, láthatunk közben mondjuk az állat öltögeti a nyelvét.

[00:20:00.12] 

Öltögeti a nyelvét? Ezt hogy kell elképzelni? Hogy olyan, mintha vizet inna körülbelül?

[00:20:04.24] 

Vagy igen, csak a levegőben csinál, mintha fagyit nyalna például. Egyébként azért érdekesek a fokális rohamok, mert nagyon sok, azon túl lehet epilepszia. Más betegség is okozhatja mondjuk egy nyelv öltögetést, vagy kiválthat mondjuk egy kellemetlen gyomorérzet, vagy egy gyomorsav túltengés. Ezeket azért differenciálni kell mondjuk egy homloklebenyben lévő rohamnál, hogy a mozgással összefüggő tüneteket fogunk látni, mondjuk magánál van az állat, a fokális rohamoknak ez az egyik lényege, hogy ilyenkor eszméletüknél vannak, és mondjuk mind a négy végtagja merev, de nem jár és nem járóképes. De mondjuk szegény próbál menni, meg áll, vagy a hasán fekszik, de azért tartja a fejét, és ilyenkor nagyon sokszor kontaktálnak a gazdival, tehát ő teljesen képben van, és ilyenkor szegények nagyon meg tudnak ijedni, hogy most úristen mi történik. Tehát ez se egy egyszerű roham típus.

Mikor érdemes állatorvoshoz menni?

[00:20:54.17] 

És egyébként, hogyha gazdiként tapasztalunk egy rohamot a kutyusunknál, akkor milyen hamar ajánlott állatorvoshoz menni vele? Vagy ha már ismerjük vagy tudjuk azt, hogy epilepsziás a kutya, akkor már nem kell mondjuk roham után állatorvoshoz menni vele? Vagy ez hogy működik?

[00:21:12.09] 

Én azt javasolnám, hogyha első rohama van, akkor mindenképpen menjünk el rögtön. Egyrészt azért, mert eleve nagyon megijed a gazdi, tök érthető módon is, és tök jó, hogyha kap egy visszajelzést, hogy nincsen semmi baj. Ez egy roham, de meglátjuk, hogy mi lesz a kimenetele. Ezt azért mondom így, mert létezik elméletileg olyan, hogy alkalmi roham. Ez azt jelenti, hogy az állat életében egyetlen egyszer van roham, és soha többet, csak ez nagyon ritka, De van ilyen is. A másik, ami miatt fontos, hogy azért ilyenkor elkezdjük kivizsgálni az állatot, mert ha mondjuk egy belgyógyászati ok okozza a betegséget, akkor rögtön kiderül, hogy van egy májbetegsége, vagy egyéb probléma, ami azért fontos, mert ezek a betegségek sokszor vagy gyógyíthatóak, vagy kezelhetőek, és ha tudjuk kezelni, akkor rohamokat is megfékezzük, és akkor nem lesz jó eséllyel több rohama.

Ajánlott ételkiegészítők

[00:21:58.19] 

Egy epilepsziás kutyának az étrendjébe. Milyen összetevőket vagy táplálékkiegészítőket érdemes bevezetnie a gazdinak? A választ megtudhatjátok a PetChef ‘Etetési tippje’ után. Mindenre allergiás kutyusod van? Van megoldás! Válassz számára hipoallergén PetChef menüt és felejtsd el a vakarózást, mancs rágást, fülgyulladást. Látogass el a PetChef.hu weboldalra és rendelj most!

[00:22:29.20] 

Nagyon sokféle táplálékkiegészítő van, amit lehet adni epilepsziás kutyáknak. Az egyik legfontosabb azok a különböző B-vitaminok. Ezek idegsejteket, idegeket táplálnak, védenek, de például egyébként egy nagyon jó készítmény a CBD olaj. Ez mostanában nagyon felkapott dolog, és egyre több kutatás is van vele kapcsolatban, és úgy tűnik, hogy hogy igazolódik, hogy szépen működik epilepsziás kutyáknál is, akárcsak embereknél.

[00:22:53.20] 

És a CBD olaj az hogyan függ össze a kutyusok epilepsziájával?

[00:22:59.11] 

Ez egy nehéz kérdés, egy nehéz választani. Igazából nem tudják pontosan, de nem ismert teljesen a hatásmechanizmus, mert olyan szempontból, hogy a CBD különböző receptorokra hat, amelyek az idegsejtekben is vannak, de még nem tudják teljesen pontosan, hogy melyik mechanizmus. Nagyon sokféle receptorra hatnak, hogy most melyik pontosan, amelyik segít.

[00:23:20.05] 

Csakhogy segítsünk a gazdiknak egy kicsit eligazodni ebben a témában. Mit is jelent az, hogy CBD olaj? Mi a CBD olaj?

[00:23:27.04] 

CBD olaj a kannabisznak egy olyan kivonata, ami nem felel a hallucinogén részéért. Én viszont nagyon-nagyon sok féle hatása van. Nagyon sok receptorra hat a különböző sejteken, és rengeteg jótékony hatása van. Tehát azon túl, hogy hogy epilepsziában segít egyébként akár bőrgyógyászati problémáknál, gyulladásos folyamatokban, tehát rengeteg mindenben.

[00:23:50.11] 

Igen, például olvastam azt is, hogy azoknál a kutyusoknál is hatásos lehet, akik mondjuk nem szeretnek autóban utazni, vagy akik nagyon-nagyon rettegnek mondjuk az állatorvosi vizsgálatok előtt, hogy ott is esetleg segíthet.

[00:24:03.05] 

Abszolút igen, egy nagyon jó szorongásoldó hatása is van, bár egyébként ez még egy picit ilyen kétséges. De én egyébként azt tapasztalom, hogy tényleg szorongásoldásban is nagyon hatékony.

Outro

[00:24:13.22] 

Nagyon szépen köszönjük a beszélgetést! Kata, nagyon hasznos volt! Remélem, hogy minden epilepsziás vagy epilepszia gyanús kutyusnak, a gazdájának tudunk segíteni ezzel a mai adásunkkal. Nagyon szépen köszönjük, hogy eljöttél hozzánk!

[00:24:27.06] 

Én is köszönöm a meghívást!

[00:24:29.23] 

Lájkold a videónkat és iratkozz fel a PetChef YouTube csatornájára! Ezen kívül megtalálsz minket KutyaDolog Podcast néven a Spotifyon, az Apple Podcasten, a Castboxon és az Atalonon is. Kövess minket Instagramon, Facebookon, Tiktokon! Iratkozz fel hírlevelünkre és lépj be a Facebookon található ‘Főttel etetek’ csoportunkba is! Az epizód leírásában minden linkünket megtalálod. Ha van kutyás ismerősöd, akkor oszd meg vele is a KutyaDolog podcastet. Sőt, nyereményjátékkal is készültünk nektek! Iratkozz fel és írd meg a YouTube videó alatt kommentben, hogy milyen témáról hallanál még szívesen a Kutyadolog Podcast. Ha van minimum 10 komment a videó alatt, akkor a publikálástól számított 1 hét múlva sorsolunk, a nyertest pedig ugyanitt kommentben fogjuk értesíteni. A PetChef eledeleket már az Interspar áruházakban is megveheted. Köszönjük, hogy megnézted a mai részt! Két hét múlva ismét találkozunk! A KutyaDolog Podcast csak általános tájékoztatásra és szórakoztatásra szolgál, és nem minősül állatorvosi tanácsadásnak. A kutyusotoknál esetlegesen fennálló egészségügyi problémák esetén kérjetek állatorvosi segítséget.

Kapcsolódó Tartalom:
Epilepszia kutyáknál – a kutyaepilepszia tünetei és kezelése
A leggyakoribb kutya betegségek és a betegségek tünetei