A shetlandi juhászkutya gondozása, tulajdonságai és etetése

 

Frissen főtt kutyaeledelek sheltie kutyádnak

 

A shetlandi juhászkutya – sheltie, törpe skót juhász, mini skót juhász – első látásra levesz a lábadról nemes vonásaival, tekintélyt parancsoló dús sörényével és meleg tekintetével. Hihetetlen intelligens, tanulékony, egy igazi mozgékony energiabomba, aki az egész család kedvence. Cikkünkben összegyűjtöttük a leghasznosabb tudnivalókat a sheltiek természetével és táplálkozási szokásaival kapcsolatban, így könnyedén eldöntheted, hogy mennyire ideális számodra ez a fajta.

Shetlandi juhászkutya

Méret

Közepes | marmagasság: 33-39 cm, súly: 8-9 kg

Mozgásigény

Nagy

Élettartam

10-14 év

Vérmérséklet

Barátságos, emberközpontú, ragaszkodó, intelligens

Etetés

Napi 2x

Ajánlott PetChef menü

Tanyasi marha, Szüreti pulyka

Színek

A shetlandi juhászkutya külseje

A sheltie egy nagyon arányos, kecses fajta, mely megjelenésében a skót juhászkutya miniatűr változata. Gyönyörű, hosszú bundája és látványos sörénye igazi ékessége. Kettős szőrzettel rendelkezik: fedőszőre hosszabb, durvább tapintású, alsó szőre dús és puha, mely megfelelő védelmet biztosít a nagy hidegben.
Feje hosszúkás és tompa ék alakú, fültől az orrig vékonyodik. A koponyája viszonylag lapos, fülei közel tűzöttek.

Sokféle színváltozatban találkozhatunk a kutyusokkal:

• coboly-színek
• trikolor (fekete, fehér és barna)
• blue merle (ezüstszürke fekete foltokkal vagy márványozottsággal)
• fekete – fehér

Barátságos szeme a legtöbb esetben sötétbarna, de a merle változatoknál elfogadott a kék, kék foltos szín is.

A sheltie vérmérséklete és jelleme

A kicsi, de nagyon aktív shetlandi juhászkutya egykor a skót farmerek legjobb barátja volt: riasztotta őket, ha valaki a birtokhoz közeledett, megugatta a madarakat és más állatokat, hogy elzavarja őket a kertből, később pedig a skót terelőkutyák keresztezésével a juhnyájakat tartotta kordában.

A sheltie-k szeretetteljes társai a család minden tagjának, beleértve a gyerekeket is. Idegenekkel szemben azonban tartózkodók vagy akár félénkek is lehetnek. Védelmező természetük miatt ugatás útján hamar jelzik, ha úgy érzik, hogy valami nincs rendben a területükön.

Erős terelőösztönnel rendelkeznek. Lelkesen üldözik a kacsákat, mókusokat és a nyulakat. Ha kertben tartjuk őket, fontos a jó kerítés, mert bárki nyomába örömmel szegődnek.
Bár nem kifejezetten szobakutyák, de tarthatók lakásban. Még egyedül is hagyhatók, ha cserébe megkapják a figyelmet, törődést, játékot, kiképzést és simogatást az együtt töltött idő során.

A törpe skót juhász nevelése

A sheltie-k nagyon okosak, intelligensek, általában könnyen tanulnak. Egy 132 különböző kutyafajta intelligenciáját vizsgáló tanulmány során a sheltie a hatodik helyen végzett, mivel átlagosan kevesebb, mint ötszöri felszólítás után képes megérteni egy új parancsot, és az első alkalommal adott utasításnak az esetek legalább 95 százalékában engedelmeskedik.

Íme néhány tipp a sheltie neveléséhez:

• Jó, ha már kölyökként más kutyákhoz, háziállatokhoz szoktatod. A szocializációhoz remek, ha elviszed a kutyaiskola kölyök foglalkozásaira.
• Nagyon fontos, hogy korán megtanulja, hogy a gyerekeket játékból se harapdálja, a terelés ugyanis a vérében van, és a család kisebb tagjait is hajlamos olykor megcsipkedni. A jól nevelt sheltie a lurkók számára azonban igazi játszótárs.
• Mivel nagyon hangosan tud ugatni, érdemes megtanítani, hogy parancsra csendben maradjon.
• Kerüld a nevelése során a durva bánásmódot. Inkább dicsérettel, játékkal, jutalomfalatokkal motiváld.

A shetlandi juhászkutya etetése

Kevesen gondolnák, de bizony a sheltie-k meglehetősen válogatósak. Fontos, hogy már kölyök koruktól kezdve minőségi, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag finomságok kerüljenek a tányérjukra.

Napi kétszeri étkezés ideális számukra.

Bár sok helyen olvashatod, hogy a száraztápos etetés a legmegfelelőbb, a legtöbb száraztáp sajnos nem lesz megfelelő választás. Ezek ugyanis olyan silány minőségű összetevőkből készülnek, mint a húsliszt és a gabona, amelyek alacsony tápértékkel rendelkeznek, és akár allergiát is okozhatnak. Ezen kívül lényeges tudnivaló, hogy bár sok helyen az extra magas hústartalmat hirdetik, mint az eledel legfontosabb tulajdonságát, a túl magas fehérjetartalom az állatorvosok szerint vese- és májproblémákat okozhat.

A PetChef frissen főtt kutyaeledeleinek receptjeit a kutyák táplálkozására specializálódott állatorvos, Dr. Varga József állította össze. Összetevőink frissek és emberi fogyasztásra is alkalmasak, így bátran adhatod menüinket cavapoo kutyádnak is.

A shetlandi juhászkutya betegségei, életmódbeli tanácsok

Ahhoz, hogy sheltie kutyusod hosszú és egészséges életet éljen, fontos néhány alapszabályra odafigyelni:

• Mindig kizárólag minőségi kutyaeledelt adj neki.
• Rendszeresen figyeld kutyusod testsúlyát, ha hízást tapasztalsz, csökkentsd a napi mennyiséget!
• Gondoskodj róla, hogy kedvenced eleget mozoghasson.
• Fordíts kiemelt figyelmet szőre rendben tartására és szemei, fogai, fülei és mancsai ápolására.
• 1-1,5 évente vidd el teljes körű egészségügyi kivizsgálásra, illetve ha bármi szokatlan tünetet, problémát tapasztalsz, azonnal fordulj állatorvoshoz!

Lássuk, mit tehetsz, hogy a lehető legegészségesebb kiskutyát válaszd!

Nulladik lépés: kizárólag hiteles tenyésztőtől vásárolj kiskutyát!

Az első lépés a megfelelő tenyésztő kiválasztása. Sajnos a mini skót juhász népszerűségének és az óriási keresletnek köszönhetően rengetegen szaporítják a jó pénzkereseti lehetőség miatt. A szaporítókat pedig sajnos nem érdeklik a fajta érdekei és az sem, ha valamilyen genetikai betegség öröklődik a vérvonalon. Éppen ezért válassz nagyon körültekintően tenyésztőt!

Miről ismerheted fel a jó tenyésztőt?

• Minden esetben törzskönyvet ad, amihez tenyész alkalmassági vizsgát kell tenni
• Oltási könyvvel, féregtelenítve kínálja a kölyköket
• Tagja valamilyen egyesületnek
• Mindent tud a fajtáról és szívesen válaszol a kérdésekre
• Az ellések közt hagy időt az anyakutyának a regenerálódásra

A sheltie betegségei

A shetlandi juhászkutyák többnyire egészségesek, de mint minden fajta, ők is hajlamosak bizonyos egészségügyi problémákra. Életkoruk átlagosan tíz-tizennégy év, előfordul azonban, hogy genetikai betegségek vagy rossz tartás miatt nem érik meg ezt a kort.

Milyen betegségek fordulnak elő a sheltie-knél?

Csípődiszplázia

Ez egy örökletes rendellenesség, amelynek lényege, hogy a csípőízület vérellátása nem megfelelő. Ezért ezen a területen a combcsont felső területei károsodnak. Már 4 hónapos kutyusoknál is jelentkezhet, de mindenképpen 1 éves kor alatt jellemző.

A diszplázia eleinte sokszor tünetmentes, a kutyus idősödésével azonban gyulladás, fájdalom és sántítás alakulhat ki. Egyik legjellemzőbb tünete, hogy a kutya húzza a lábát. Bár tornáztatással és megfelelő diétával sokat lehet javítani az állapoton, teljesen nem gyógyítható.

Mivel csípődiszpláziával diagnosztizált kutya nem tenyészthető, mindenképp kérj negatív teszteredményt a tenyésztőktől!

Dermatomyositis

A dermatomyositis a bőr, az izmok és az erek örökletes betegsége, amely a test ezen szöveteinek erős gyulladását okozza. Az érintett fajták a collie-k, a shetlandi juhászkutyák és ezek keverékei. Azoknál a kutyáknál, amelyeknek a genetikai tulajdonság szerepel a DNS-ükben, a betegség kifejeződése változó. Bár a dermatomyositis pontos patológiai mechanizmusai nem ismertek, immunmediált folyamat is szerepet játszhat megjelenésében.

A betegség leginkább olyan állapotnak tekinthető, amelyet inkább kezelnek, mint gyógyítanak. Fontos kerülni az olyan tevékenységeket, amelyek traumatizálhatják az érintett kutyák bőrét vagy izmait. Az ultraibolya sugárzás súlyosbíthatja a bőrelváltozásokat, ezért fontos odafigyelni arra, hogy a beteg kutyusok mennyi időt töltenek a szabadban.

Collie szembetegség

Ez a kutyák örökletes fejlődési rendellenessége.
Általában az alábbi fajokat érinti:

• shetlandi juhászkutyák
• ausztrál juhászkutyák
• border collie-k
• Nova Scotia-i vadkacsavadász retriever

A problémát a szem fejlődését meghatározó gén mutációja okozza. Ez a szem számos rétegének hibáját eredményezi.

A látásvesztés mértéke a fejlődési rendellenesség súlyosságától függően változhat. Sok kutya látása normális, de előfordulhat látásvesztés vagy vakság, különösen, ha a kutyus retinája levált.

A betegségre utalhat ezen kívül a normálisnál kisebb, vagy a mélyen a szemüregbe süllyedt szemgolyó.

Sajnos a betegség nem visszafordítható. Részleges retinaleválás esetén lézeres műtéttel meg lehet kísérelni a retina újbóli rögzítését, ha időben felfedezik a problémát.

Epilepszia

Az epilepszia egy olyan agyi működési zavar, amelynek során az agy egyes területein fokozott elektromos tevékenység keletkezik. Ez a fokozott agyi aktivitás megzavarja az idegsejtek ingerületi, illetve gátló folyamatainak egyensúlyát, és izgalmi túlsúlyt eredményez.

Az epilepszia a kutyák gyakori idegrendszeri betegsége. Tünetei változatosak lehetnek, mivel a betegségnek is többféle típusa van. A kutya epilepsziáról itt olvashatsz részletesebben >>

MDR1 defekt

Az MDR jelentése, Multiple Drug Resistance, vagyis többféle gyógyszerrel/hatóanyaggal szembeni ellenálló képesség. Az MDR1 defekt, ennek hiányát jelzi. Ez nem egy allergia, hanem egy genetikai betegség. A köznyelvben gyakran nevezik ivermectin érzékenységnek is, mivel az ezzel kapcsolatos halálesetek leggyakoribb okozója az ivermectin nevű hatóanyag, illetve annak származékai.

Pajzsmirigy alulműködés

A pajzsmirigy alulműködés során a szervezet nem tudja fenntartani a megfelelő pajzsmirigy hormonszintet. Ennek jelei közé tartozik a súlygyarapodás, a szőrzet elvékonyodása, a száraz bőr, a lassú szívverés és a hideg iránti érzékenység. Mivel a pajzsmirigy alulműködés progresszív állapot, ha a fenti jelek bármelyikét észleled, mindenképp vizsgáltasd ki kutyusodat állatorvossal. A pajzsmirigy alulműködés könnyen kezelhető napi gyógyszeres kezeléssel, amelyet a kutya egész életében folytatni kell. Érdemes a tenyésztőtől információt kérni a kölyökkutya nagyszüleinek pajzsmirigy állapotáról, hiszen így megtudható, hogy a probléma előfordult-e a vérvonalon.

Térdkalácsficam (patella luxatio)

A térdkalácsficam azt jelenti, hogy a térdkalács (patella) elmozdul a normál helyzetéből. Ilyenkor a kutyus számára fájdalmas a láb terhelése. Súlyos esetben krónikussá válhat a probléma, és műtéti beavatkozás is szükségessé válhat.

Progresszív retina atrófia (PRA)

Genetikai öröklődésű szembetegség, amelynek során a szemben található ideghártya károsodik, a benne található fényérzékelő sejtek, csapok és pálcikák degenerálódnak, sorvadnak. A látás folyamatosan romlik, majd teljes vakság is bekövetkezhet. A betegség sajnos mai ismereteink szerint nem gyógyítható. Erre a betegségre is elérhető genetikai szűrővizsgálat.

Von Willebrand-szindróma

A von Willebrand-szindróma egy örökletes vérbetegség, amelyet a VIII. alvadási faktor (von Willebrand-faktor) hiánya okoz. Elsődleges jele, a sérülést vagy műtétet követő túlzott vérzés. Egyéb tünetek, például orrvérzés, vérző íny, vagy gyomor- és bélvérzés is előfordulhat. A legtöbb von Willebrand-kóros kutya normális életet él. Gyanú esetén azonban mindenképpen érdemes az állatorvossal vizsgálatokat végezni a szindróma igazolására.

Extra tipp: Bár a legtöbb shetlandi juhászkutya hosszú és és boldog életet él, a fenti betegségekre való hajlam miatt érdemes már kölyökkutya korban kisállat biztosítást kötni rájuk. Így még a hosszabb kezelés sem fog különösebb anyagi problémát jelenteni.

A sheltie mozgásigénye, játék

A sheltie lételeme a mozgás és ideges tünetekkel jelzi, ha hosszabb ideje nem szaladgált eleget. Nem elég naponta háromszor elvinni egy-egy rövid sétára, fontos, hogy kedvére játszhasson, rohangálhasson, a szabadban lehessen. Eső, hó, szél nem akadály.

A shetlandi juhászkutya nagyon okos, amivel vissza is él. Ezért ennek a fajtának munkára van szüksége. Imádja a mentális feladatokat, ha nem kap, hamar unatkozik, és elkezdi szórakoztatni magát, ami nem biztos, hogy gazdiként az ínyedre lesz.

Intelligenciája, kedvessége és atletikus képessége miatt a sheltie kiválóan szerepel a teljesítmény versenyeken. Jellemzően uralja a mezőnyt agilityben. Kivételesen jó az engedelmességben, a flyballban, a nyomkövetésben és a terelésben.

A törpe skót juhász ápolása

A sheltie ékessége, gyönyörű bundája alapos ápolást igényel, emellett az alábbiakra figyelj a mindennapok során:

• Érdemes legalább hetente két alkalommal növésiránnyal szemben alaposan átkefélni dús szőrzetét.
• Fordíts külön figyelmet a fülek mögötti finom szőrzetre, amely hajlamos a gubancolódásra.
• A sheltie-nek extra kefélésre van szüksége a vedlési időszakban. A kanok és az ivartalanított nőstények általában évente egyszer, míg a nem ivartalanított nőstények évente kétszer vedlenek.
• A durvább tapintású külső szőrzet és puha aljszőrzet felfogja a szennyeződéseket és taszítja a vizet, ezért a sheltie-ket csak akkor kell fürdetni, ha nagyon piszkosak.
• A körmöket havonta egyszer vagy kétszer érdemes levágni. Ha hallod, hogy a padlón kopog, akkor túl hosszú. A rövid, szépen nyírt körmök jó állapotban tartják a lábakat, és megóvják bőrödet a karcolásoktól, amikor a sheltie lelkesen rád ugrik, hogy üdvözöljön.
• Ügyelj a szájhigiéniájára. Hetente legalább két-három alkalommal mosd meg a fogát, hogy friss maradjon a lehelete, és megelőzd a fogkő kialakulását, valamint a fogágybetegségeket. A napi fogmosás még jobb.

Kinek való és kinek nem való a shetlandi juhászkutya?

Mikor válaszd a sheltie-t?

• Ha aktív, intelligens, könnyen tanítható fajtát keresel.
• Ha nagy mozgásigényű kutyust választanál.
• Ha olyan négylábúra van szükséged, aki kistestű és bátran tartható akár lakásban is.
• Ha barátságos, ragaszkodó társat képzeltél el.

Mikor ne válaszd ezt a fajtát?

• Ha nincs elég időd és kedved ahhoz, hogy kutyusod dús bundáját napi szinten ápold.
• Ha zavar a rendszeres ugatás, vagy a szomszédaid nehezen tolerálják a hangoskodást.
• Ha egy kevésbé aktív, játékos kutyára vágysz.
• Ha nagytestű kutyát keresel.
• Ha nem vagy benne biztos, hogy anyagilag tudod finanszírozni az állatorvos, a gyógyszerek és a kutyakozmetikus költségét.

És végül egy kis történelem: így alakult ki a sheltie fajta

A shetlandi juhászkutyát sokáig Toonie-nak hívták, a norvég farm szóból eredően. A gazdák a border collie-t kisebb kutyákkal keresztezve tenyésztették, hogy tereljék és védjék a shetlandi juhnyájakat. Egyes feltételezések szerint a sheltie egyik feladata az volt, hogy megvédje a kis juhokat a madaraktól. Ebben lehet valami, mert a sheltie-k a mai napig szenvedélyesen szeretik üldözni a madarakat.

Az 1800-as évek elején a sheltie-t Angliába és Skóciába hozták, ahol miniatűr collie-ként írták le. A Shetland-szigeteken a gazdák tenyészteni kezdték, hogy még kisebbek és bolyhosabbak legyenek, és így eladhassák őket a szigetekre látogatóknak. Az a hír járja, hogy a turisták által a szigeten hagyott Prince Charles spánielt és néhány pomerániai kutyát kereszteztek az őshonos juhászkutyákkal.

Olyan sok keresztezés történt, hogy a 19. század végére a szigetlakók rájöttek, hogy az eredeti kutyafajta eltűnőben van. Ugyanakkor nem volt egyetértés abban, hogy hogyan nézett ki az eredeti kutya, és miként lehetne visszatérni hozzá.

1909-ben az angliai Kennel Club elismerte a fajtát. Abban az évben összesen 28 sheltie fajtát jegyeztek be shetland collie-ként. Az angliai collie-tenyésztők azonban elégedetlenek voltak a fajta nevével, és tiltakoztak a Kennel Clubnál. Ez vezetett a név megváltoztatásához és lett az új elnevezése shetlandi juhászkutya.

Az amerikai tenyésztők egészen az 1950-es évekig importáltak sheltie-ket Angliából, de ekkorra az amerikai és az angol sheltie-k már nagyon kezdtek eltérni egymástól típus és méret tekintetében. Ma az Egyesült Államokban szinte minden shetlandi juhászkutya az I. és II. világháború között Angliából importált példányok leszármazottja.

Ahogy a fajta ismertebbé vált, úgy nőtt a kutyusok száma az Egyesült Államokban. Az 1970-es években népszerűségük robbanásszerűen megnőtt. Ma a sheltie a 20. helyen áll népszerűségben az Amerikai Kennel Klub által nyilvántartott 155 fajta között.