Mit jelezhet ha sokat iszik a kutya? A kutyák máj- és vesebetegségeiről.

Hallgasd vagy nézd kedvenc platformjaidon

A mai adásunkban Dr. Manczur Ferenc, az Állatorvostudományi Egyetem Belgyógyászati Tanszéknek korábbi vezetője a vendégünk, aki a 2000-es évektől a nefrológiai betegek kivizsgálásával és ambuláns ellátásával foglalkozik. A doktor úrral a mai epizódunkban a kutyusokat érintő máj- és vesebetegségekről beszélgetünk.

Intro

[00:00:00.17]

Ez itt a KutyaDolog podcast. Adásaink során állatorvosokkal, kutya trénerekkel, szakértőkkel, kutyatáplálkozási tanácsadókkal és más gazdikkal olyan témákról beszélgetek, amik gazdiként titeket is érintenek. Sziasztok Gazdik! Tímár Márti vagyok és Süti kutyusommal már 3 éve erősítjük a PetChef csapatát. Te is a legjobbat akarod a kutyusodnak? Akkor ez a podcast neked szól! Kövessetek minket a YouTubeon, a Spotifyon és az Apple Podcasten is! A KutyaDolog podcast nem jöhetett volna létre a PetChef nélkül. A mai adásunkban Dr. Manczur Ferenc, az Állatorvostudományi Egyetemen Belgyógyászati Tanszékének munkatársa lesz a vendégünk, aki a 2000-es évektől a nefrológiai betegségek kivizsgálásával és ambuláns ellátásával foglalkozik. A doktor úrral a mai epizódban a kutyusokat érintő máj- és vesebetegségekről fogunk beszélgetni. A mai adásunk úgy fog felépülni, hogy az epizód első részében a májat és a vesét érintő általános kérdésekkel fogunk foglalkozni, majd utána kifejezetten a veseproblémákkal, illetve a harmadik részében az epizódnak a májproblémákkal. Ezt igazándiból csak azért mondom el, hogyha vannak olyan hallgatóink, akiknek a kutyusa az egyik vagy a másik betegségben érintett, akkor tudják, hogy hol találják, így az epizódon belül. Hogyan kezdett el a doktor úr a nefrológiai betegségek kivizsgálásával, ellátásával foglalkozni?

[00:01:24.09]

Hát én tulajdonképpen már annak idején a szakdolgozatomat vesés témából írtam a kutyák vesebetegségeinek ultrahang diagnosztikájából, de utána a kilencvenes években főleg ultrahanggal foglalkoztam a diákévek ellenére, és aztán olyan 2000 tájékán – pontos évszámot nem tudom megmondani – tulajdonképpen egy üresedés volt a tanszéken a nefrológia oktatásában, illetve klinikai ellátásában, és akkor ebbe a kis nichebe lettem felkérve, hogy akkor ezt vegyem át, és akkor így az ultrahang felől csatlakoztam be a nefrológiába.

[00:02:05.03]

Van itt egy idegen szó, a nefrológia. Ez mit is jelent pontosan?

[00:02:09.09]

A nefrológia szűken vett értelemben a vesebetegségekkel kapcsolatos orvoslást jelenti. Ember orvoslásban mindenképpen. Nálunk, állatorvosoknál gyakran a teljes húgyszerveknek a vizsgálatát és kezelését jelenti. Tehát a húgycsövekhez nemcsak a vesék tartoznak, hanem a húgyvezeték, a húgyhólyag, a húgycső is, és tulajdonképpen az elejétől a végéig. Amikor azt mondjuk, hogy valaki nefrológia foglalkozik, akkor általában nem áll meg a vese hílusánál az a tudomány, amivel ő foglalkozik, hanem ugyanúgy foglalkozik a húgyhólyagnak és a sugaraknak a betegségeivel is.

A máj és a vese szerepe, funkciói

[00:02:47.03]

Mi az alapvető szerepe a májnak és a vesének a kutyusok életében?

[00:02:52.00]

Hát ez a kétszer, mind a kettő arról nevezetes, hogy nagyon központi szerepük van, tehát több tucat funkciót lát el mind a kettő. Kicsit külön beszélnék róluk, mert azért azon túl, hogy mind a kettő nagyon sok funkciót lát el, több hirtelen kapcsolatot nem akarok így ráerőltetni a két szervre. A vesének az alapvető feladata az a vízháztartásnak a szabályozása, tehát a bevitt folyadék mennyiségének a szabályozása, hogy az mindig ideális legyen a szervezet számára. Méregtelenítés, vérnyomás, savbázis, a savasságnak, lúgosságnak beállítása a szervezetben. Elektrolitoknak, tehát azoknak az elemeknek, ami a nátrium, kálium, kalcium, foszfor anyagcsere szabályozása, vörösvérsejtképzésben szerepet játszik, stb stb. Tehát ez mind-mind.

[00:03:50.21]

Összetett.

[00:03:51.04]

És még valószínűleg a satöbbin is nagy hangsúly van. A májat inkább az emésztőszervrendszerekhez soroljuk. Itt is van egy méregtelenítő funkció, azonban az energiaháztartásban van nagyon nagy szerepe, tehát így a bevitt tápanyagok feldolgozásában, átalakításában, abból energia, illetve bizonyos új anyagoknak az előállításában. Például a fehérje természetű anyag albuminnak a képzése a májban történik. Az emésztéshez szükséges epe választás is a májnak a feladata, úgyhogy máj inkább az emésztőszervekhez kapcsolódik, de túlmutat a szűken vett emésztésen a szerepe. A vese az meg inkább a kiválasztott szervrendszer, de túlmutat a csak kiválasztáson a sokrétű szerepe.

[00:04:33.01]

Ha kifejezetten a veséről beszélünk, akkor milyen problémákat okozhat a kutyusnak, ha vesebetegsége van?

[00:04:41.22]

Hát pont abból adódóan, hogy ennyire sok szerepe van a vesének, tulajdonképpen nagyon sokat. És hát ez a rossz hír, hogy ha egy nagyon, nagyon súlyos veseleállás van, akkor mindezek a funkciók egyszerre kiesnek. Nekiesnek. Ezek nagyon durva mérgezéses esetek, például a krónikus vesebetegségek során, tehát amikor lassabban történik a vese károsodása, ott viszont ez a nagyon sok, több tucatnyi funkcióból egy-egy esik ki eleinte. Vannak statisztikák arról, hogy melyek szoktak picit hamarabb vagy gyakrabban kiesni, mint a többiek, de tulajdonképpen itt nagy a variáció, hogy melyik tünetet fogja először mutatni az adott kutya. Egyébként a tünetek nagyon általánosak lesznek, tehát nem úgy viselkedik a kis állat, ahogy korábban. Rosszabb lesz az étvágya, nem lesz olyan vidám. Tehát betegségnek az általános jeleit fogja általában mutatni kezdetben.

A kutya vesebetegségekről

[00:05:38.23]

És mi az oka a veseelégtelenség kialakulásának kutyusoknál?

[00:05:43.15]

A veseelégtelenséget szigorúan véve akkor szoktuk mondani, amikor a vesét nagyon súlyos károsodás éri, vagy pedig egy krónikus vesebetegség eljut szép lassan, fokozatosan odáig, hogy a vesefunkciónak a nagy része kiesik. De egyébként a kisebb károsodásokat inkább csak vesebetegségnek nevezzük, de van, aki fölcserélve is használhatja ezt a két szót, de definíció, definíció szerint így szoktuk megkülönböztetni.

[00:06:13.13]

Akkor elmondhatjuk azt, hogy a veseelégtelenség és a vesebetegség kifejezések azért nem összekeverendő dolgok, hogy a veseelégtelenség egyfajta vesebetegség. De van többfajta vesebetegség.

[00:06:26.15]

Így, nagyon sokféle vesebetegség van, és ezeknek a nagy része szerencsére – és ha megfelelő segítséget is kap a kisállat – talán nem vezet veseelégtelenségig. Veseelégtelenségnek a veseműködés nagyon súlyos kiesését szoktuk nevezni, de a kettő között van egy kis átfedés. Tehát, mondom, néhány ember azért oda-vissza használja ezt a két kifejezést.

Az akut és krónikus vesebetegségek

[00:06:50.04]

Amikor a vesebetegségek, veseelégtelenség témakörében olvas az ember, akkor két kifejezés van, amivel kifejezetten találkozik: az egyik az akut, a másik pedig a krónikus. Mit jelent ez a két kifejezés? Mi a különbség közöttük?

[00:07:03.08]

Az akut, vagy heveny vesekárosodás az a vesét ért hirtelen károsodás, amelynek több oka lehet. Lehet mérgezéses oka kutyáknál, például: Ilyen lehet, hogyha mazsolát esznek. Bizonyos mazsolaszemekben sok borkősav van, vagy szőlőt esznek, és ez okozhat mérgezést. Vagy ha téli időszakban véletlenül fagyállót isznak egy pocsolyából, egy olyan helyről, ahová kiömlött a fagyálló. Ez nagyon súlyos vesekárosodást okozhat, de ilyet okozhat hősokk esetén, vagy más okokból a kiszáradás, vagy fertőző betegségek is akár. Ilyenkor nagyon hirtelen, órákon belül bekövetkezik a vesének ez súlyosabb károsodása. Viszont ez egy visszafordítható folyamat, tehát ha akár szerencsés az állat, akár megkapja azt a megfelelő segítséget az állatorvostól, hogy a veséje, vagy a veseműködés kiesését pótolja az állatorvos, akkor hetek, néha hónapok alatt a vese teljesen, vagy közel teljesen meg tud gyógyulni. A krónikus, vagy idült vesebetegség egy hosszan tartó, alattomos, sokszor a gazdi számára észrevehetetlen folyamat, tehát nem mutat semmilyen tünetet az állat. Akkor egy picit a tünetekről is beszéljünk. Az előbb csak úgy általánosságban mondtam, hogy sokféle tünet lehet. Például egy ilyen korai tünet lehet egy krónikus vesebetegség esetén, ha többet iszik az állat, többet vizel, pisil.

[00:08:33.01]

Egy ilyen tünet esetleg feltűnhet a gazdinak, vagy néha egy hányás, de hát ugye ez elő szokott fordulni más okok miatt is. Szóval általában nagyon alattomosan, csendben zajlik éveken keresztül, nagyon kis mértékű a károsodás, amely a vesét érinti. És akkor végül vagy az állatoknál derül ki egy laborvizsgálat, vagy ultrahang vizsgálat során, vagy pedig súlyosabb tüneteket kezd mutatni az állat, és így derül ki, hogy neki most már kezd súlyos vesebetegsége, vagy veseelégtelensége lenni.Krónikus okok miatt a krónikus betegség visszafordíthatatlan, tehát amikor kialakul ez a krónikus betegség hónapok, évek alatt, akkor ha meg is állapítja egy állatorvos, hogy ebben szenved az állat, már ezt meggyógyítani nem tudja. Ellentétben a heveny vesebetegségekkel, tehát ezért fontos a két kórkép között különbséget tenni. Viszont nagyon sok segítséget tud ahhoz adni, hogy jó minőségben, a lehető legtovább éljen ezzel a krónikus betegséggel együtt az állat.

[00:09:28.06]

Az akut vesebetegséggel kapcsolatban szeretnék még kérdezni. Ugye itt a mérgezéseket említette, például a xilit is okozhat ilyet, tehát az is ebbe a témakörbe tartozik?

[00:09:42.14]

Az májbetegséget fog majd okozni. Tehát ilyen édesítőszer az tipikusan kutyáknál nagyon súlyos, ott is van akut és krónikus májbetegségnél is, és ott az tipikusan egy nagyon súlyos akut májbetegséget, májelégtelenséget okozhat. Ha véletlenül ezt az édesítőszerrel készített süteményt ellopja a kutya, vagy pedig egy tudatlan tulajdonos esetleg xilittel édesített süteményt ad az állatának, úgyhogy igen, nagyon heveny májkárosodást okozhat. Ez a vesét kevésbé károsítja.

[00:10:15.14]

Igen, egyébként erre mindig fel is szoktuk hívni a figyelmet, hogy lehetőség szerint a gazdik inkább ne is tartsanak otthon xilitet. Talán az a legjobb megelőzése ennek az egész problémának a hosszan tartó problémáknál. Említette, hogy ugye itt igazándiból sokszor a gazdi észre sem veszi, mégis van egy ilyen tünet. Ezt hogyan kell elképzelni? Hogy mondjuk kéthavonta egyszer, mondjuk szokott hányni a kutya, és akkor ez még nem olyan feltűnő? Vagy ez hogyan szokott kinézni ez a folyamat?

[00:10:47.01]

Hát mindenképpen az a vízfogyasztás, akkor muszáj statisztikáról beszéljünk. Tehát a vízfogyasztás megnövekedése az esetek felében jelzi a krónikus vesebetegséget. Nem az összes esetben, de azért a kutyák, macskák 50%-a, az egy viszonylag magas százalék. Tehát ha ezt észreveszi az állatorvos, hogy többet iszik az állat, és most nem július van és 38 fok árnyékban, hanem egy átlagos hőmérsékletű napon, akkor ez mindenképpen figyelmeztető jel, hogy ezt ki kell vizsgálni. A sok vízivásnak nagyon sok más betegség is oka lehet, például a májbetegség is. Tehát ez közös a máj- és a vesebetegségek között, hogy mindkettő okozhat sok vízivást, de ez egy figyelmeztető jel. Ha évek alatt megszokta az állat tulajdonosa, hogy havonta, kéthavonta egy hányás előfordul, de ez most hetente fordul már elő, vagy kéthetente a havi helyett, akkor is érdemes talán elvinni egy kis általános kivizsgálásra az állatorvoshoz. És remélhetőleg valami egészen más, banális oka van ennek a hányásnak. De például lehet ez az első tünet.

[00:11:53.24]

A krónikus vesebetegséggel kapcsolatban. Olvastam még az „idült” kifejezést is. Ezek szinonimák, teljes szinonimák?

[00:12:01.14]

Tehát az „idült” a magyar szó, a „krónikusat” pedig nemzetközileg is értik, ha valaki mondja.

[00:12:06.09]

Ugye említette itt a krónikus vesebetegség tüneteit. Viszont az akut vesebetegség tüneteiről még nem volt szó. Ezt elmondaná a hallgatóknak, amennyire lehet?

[00:12:17.20]

A krónikus vesebetegséget eleinte észrevenni olyan önmagáért beszélő, mint egy akut vesebetegség is. Itt már veseelégtelenséget is nyugodtan lehet egy súlyosabb mérgezésnél például használni. Tehát egy állat, aki még tegnap jó volt, hirtelen nagyon rosszul lesz, akár elfekvő állapotba kerül. Nagyon jellemző a hányás, vagy legalábbis émelygés, ami ugye gyakran nyálzás kíséretében mutatkozik egy állaton, tehát csorog a nyál a szájából. Rendkívül rossz, sokszor sokkos állapotba kerül egy állat, nagyon gyorsan, órák alatt. Tehát ez az a körülmény, amit nem lehet nem észrevenni. Inkább az szokott szerencsétlen lenni ebben a kórképben, hogy ha éppen nincsenek otthon az állat tulajdonosai. Tehát reggel még jól volt az állat, megtörténik mondjuk egy mérgezés, és csak este jönnek haza, és közben ő már napközben rosszul lett, de nem volt, aki ezt lássa. Tehát egyébként ha együtt vannak az állattal, biztos, hogy észre fogják venni, ha egy akut vesekárosodás kezd kialakulni.

[00:13:21.23]

Tehát akkor ezek ilyen nagyon feltűnő tünetek.

[00:13:23.12]

Nagyon nagyon feltűnő, nagyon riasztó tünetek.

[00:13:25.20]

Ugye itt említette a vízivási szokások, illetve a vizeletürítési szokások megváltozását. Hol van az a pont gazdiként, hogyha azt veszem észre, hogy sokat iszik a kutyusom, vagy mondjuk sokat pisil, akkor mi az a pont, amikor érdemes állatorvoshoz vinni? Gondolom, nem egy nap. Mi az az időtartam, ami intő jelnek kell lennie, hogy azért érdemes legyen állatorvoshoz menni?

[00:13:53.05]

Mindig a sürgősség attól függ, hogy hogy érzi magát az állat. Tehát ha alapvetően úgy néz ki, hogy nagy baj nincs, nincs ilyen nagyon súlyos levertség, érdeklődik a környezete és a gazdi iránt, a séta is felkelti az érdeklődését, sőt szívesen sétál, eszik az ennivalójából is, vagy ha kevesebbet is eszik, szóval akkor általában nem kell kapkodni, mert egy gyomorrontástól kezdve nagyon sok mindennek lehetnek ilyen átmeneti tünetei, és nagyon sok oka lehet annak is, többek között egy picivel több sóbevitel, vagy éppen egy nap többet iszik az állat, és akkor nyilván ez másnapra elmúlik. Ha súlyosak a tünetek, akkor nem érdemes várni, nem érdemes gondolkozni azon, hogy „most ez csak egy nap van így”, akkor inkább aznap már el kell vinni állatorvoshoz. Tehát ha nincsenek tünetek, és ez napokon keresztül fennáll, hogy az állat többet iszik, és nem az időjárási körülmények vagy valamilyen sós étel fogyasztása indokolja ezt, akkor mindenképpen el kell vinni.

A vesebetegség kezelése

[00:14:52.02]

És mit tegyünk gazdiként, ha azt tapasztaljuk, hogy nem pisil a kutyusunk?

[00:14:57.05]

Hát az egy életveszélyes állapot, tehát akkor azonnal állatorvoshoz kell vinni. Itt ugye meg kell különböztetni azt a azt a két dolgot, hogy nem veszi észre a gazdi, hogy történt valahol vizeletürítés. Ez a jobbik eset, bár sokszor egy szőnyeg vagy valami egyéb dolog lesz ennek a kárvallottja. És az, hogy tényleg nem vizel. Tehát ha egy állat nem ürít vizeletet, akkor ott nagy baj van, és akkor azonnal el kell vinni állatorvoshoz. Ennek lehet egy teljes veseleállás az oka. Ilyenkor nagyon súlyos egyéb tünetek is vannak egyébként, tehát ha egy farokcsóváló, vidám kutya nem ürít vizeletet, ott inkább az előző példára gondolnék. Illetve a másik, amikor nem tud egy állat vizeletet üríteni, tehát lenne vizelet, de nem tudja kiüríteni. Ez egy tipikus alsó húgyúti elzáródásnak a következménye. Tehát például amikor egy húgykő elzárja a húgycsövet, annak ez a tünete, hogy szegény szeretne, meg kell is neki és próbálkozik, de nem jön semmi. Na az is azonnali állatorvosi ellátást igényel.

[00:15:57.02]

De akkor azt egyébként látjuk, hogy szeretne, csak nem sikerül neki?

[00:16:01.24]

Így van.

[00:16:02.12]

Akkor figyelni kell.

[00:16:03.18]

Ezt látja… Hát itt kertben tartott kutyák vannak egy picit hátrányban, mert ugye őnáluk ha nem viszik őket sétálni és séta közben ez nem tűnik fel, akkor esetleg nem veszi észre a gazdi. Viszont ha egy állat nem tud vizeletet üríteni, vagy nem képződik vizelete, azok annyira vészhelyzetek, hogy órákon belül várható, hogy az állat állapota romlani fog. Tehát a kerti kutyáknál is észre fogja venni, ha nem a vizeletürítés zavarát, akkor azt, hogy rossz az általános állapota a gazdi.

[00:16:32.23]

És milyen vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy megállapításra kerülhessen a vesebetegség?

[00:16:38.16]

Hát úgy szoktuk mondani, hogy a vesebetegség diagnózisa három lábon áll. Ez a három láb: ez a vérvizsgálat, a vizeletvizsgálat, és egy képalkotó –lehetőség szerint – ultrahang vizsgálat. És a háromból együtt lehet megmondani, hogy vesebeteg-e az állat. Amikor egy heveny, nagyon súlyos veseelégtelenséggel állunk szemben, akkor gyakran már a vérvizsgálat önmagában, önmagáért beszél, tehát nem mindig van szükség mind a három lábra. Vannak azok a nagyon súlyos esetek sajnos, amikor a három közül az egyetlen egyik láb is elegendő a diagnózishoz. Azonban tipikusan a krónikus vesebetegség az egy olyan állapot, amikor gyakran a háromféle megközelítés közül csak az egyik jelzi be eleinte azt, hogy valami nincs rendben. Úgyhogy hát mind a hármat érdemes figyelembe venni, illetve ha krónikus vesebetegségnek fölmerül a gyanúja, akkor sokszor egy negyedik lábról, a vérnyomás mérésről is szoktunk beszélni. Akkor érdemes megmérni a vérnyomást is, hogy nem magas-e, hiszen a vesebeteg beteg állatoknak nagyon gyakran magas a vérnyomása, aminek eleinte szintén nincs semmiféle kivülről látható következménye.

[00:17:46.23]

Ha megvan a diagnózis, akkor utána hogyan néz ki egy vesebeteg kutyusnak a kezelése?

[00:17:53.02]

Itt el kell választani egy picit megint a heveny és az idült vesebetegséget. Tehát egy súlyos heveny vesebetegség, veseelégtelenség mindenképpen javasolt a kórházi ellátás ilyen esetekben. Ilyenkor intravénásan kap infúziókat az állat. Attól függően, hogy milyen eltérések vannak a vérvizsgálatában, próbálják módosítani az eltéréseket a keringésében és a keringés és a folyadékterápia mellett gyakran adnak olyan anyagokat, amivel megpróbálják az esetleges csökkenő vizelettermelést ellensúlyozni, hogy a vese ismét kezdjen el vizeletet elválasztani. Ez, ha önmagában a bevitt folyadéktól nem sikerül, akkor gyógyszerekkel már ritkán szokott sajnos sikerre vezetni. És hát ilyenkor jön szóba az, hogy a veseműködést a legsúlyosabb esetekben ki kell váltani kívülről, az állat testén kívül.

[00:18:51.16]

Ez a dialízis?

[00:18:51.20]

Ez a dialíziskezelés, művesekezelés. De van ennek egy olyan másik formája, amikor belülről, az állatnak a hashártyáját felhasználva, tehát egy katétert a hasába ültetve a saját hashártyáját használjuk fel arra, hogy szűrjük a méreganyagoktól a szervezetét. És ilyenkor napokon keresztül tulajdonképpen valamelyik formáját ennek a művesekezelésnek fogja kapni az állat azért, hogy életben tudjon maradni. Na ez a heveny veseelégtelenség. Ez remélhetőleg egyetlen hallgatónak sem lesz benne része, hogy ilyennel kelljen törődnie.

[00:19:28.05]

Az idült vesebetegség, ami egyébként a gyakoribb is a kettő közül, az attól függ, hogy melyik stádiumában van a betegség éppen. Tehát van a kezdeti idült vesebetegség, amikor tulajdonképpen néhány diétás apró módosításon túl, meg annak a gazdi lelkére kötése, hogy mindig legyen bőséges ivóvíz az állat előtt, olyan nagyon sok tennivaló nincs. Bár már ebben a nagyon korai fázisban is néhány állatnak magas a vérnyomása, tehát lehet, hogy egy vérnyomáscsökkentőre szükségük lesz. Tehát meg kell mérni a vérnyomásukat, és ahogy megyünk előrefelé a krónikus vesebetegségben… összességében egy állat élete során ez hónapok, évek kérdése. Persze az a kis állat, aki éppen bejön a rendelőbe, bármelyik fázisában lehet krónikus vesebetegségnek. Tehát ahogy megyünk előrefelé a krónikus vesebetegségre, úgy egyre több funkció esik ki azok közül, amit a bevezetőben megbeszéltünk, és ezért egyre több mindent kell az állatorvosnak, főleg szájon keresztüli, tehát a táplálkozás során, úgy módosítania, vagy akár gyógyszerek formájában úgy módosítania, hogy a szervezetben ezeknek az anyagoknak az egyensúlya legalább közel ideális legyen. Sokszor nem tudjuk teljesen az egészséges viszonyokat elérni, de legalább megközelítsük az egészséges viszonyokat.

Ajánlott diéta vesebeteg kutyáknak

[00:20:47.17]

Milyen étrend vagy diéta ajánlott vesebeteg kutyusoknak? A választ megtudhatjátok a PetChef etetési tippje után.

[00:20:55.12]

Diétás táplálás az a sarokköve a krónikus vesebetegségnek a kezelésének. A heveny vesebetegségnél is fontos a táplálás, de ott annyira nagy a baj súlyos esetben, hogy ott az állatok nem esznek, tehát ott a dialízis mellett még valamilyen mesterséges táplálásra is, szondán keresztüli táplálásra is gyakran szükséges lesz. Tehát ez az állatorvos feladata lesz a heveny vesebetegségre, hogy kezelje az állatokat. Krónikus vesebetegség során azonban, főleg a kezdeti fázisokban tulajdonképpen a legelső tanács, amit minden állatorvos ilyenkor az állatok gazdijainak elmond, az az, hogy egy újfajta étrendre kell szép fokozatosan áttérni. Ennek az étrendnek több összetevője is van, az egyik a legfontosabbal kezdeném ez a foszforbevitelnek az a korlátozása. A foszfor az egy majdnem minden táplálékban benne lévő általános ásványi anyag. Nagyon fontos építőköve a szervezetnek. Megkülönböztetünk természetes foszforvegyületeket, ezek vannak a húsevő állatoknak a természetes táplálékában, mondjuk a húsban vagy bármilyen egyéb élelmiszerben, a csontban is. És vannak a nem természetes vagy szervetlen foszfátok. Ezek a tartósítószerekben, állomány ízjavítókban, szag, íz és mindenféle egyéb fokozókban lehetnek benne. Tehát mindabban, amit az élelmiszeriparban azért tesznek az élelmiszerekhez, hogy azok ízletesebbek és…

[00:22:36.13]

Hát ezek hozzádott anyagok.

[00:22:37.00]

Hogy jobban nézzenek ki. Na főleg ez utóbbiaknak a mennyisége nem szabad, hogy nagy legyen. A vesebeteg állatoknak az a táplálkozása során a bevitt táplálékban.

[00:22:48.22]

Akkor fontos, hogy olyan eledelt válasszunk a kutyusunknak, főleg ha vesebetegségben szenved, ami természetes összetevőkből áll, és ezeket a mesterségesen hozzáadott adalékanyagokat így mondjuk el tudjuk kerülni.

[00:23:03.05]

Így van, így van. Tehát ez nagyon ideális, ha nincsenek hozzáadott anyagok egy vesebeteg állat táplálkozásában. De azért azt el kell mondjam, hogy ezeknek az anyagoknak azért van egy olyan minimális szintje, amikor még nem károsak. Tehát vannak kész vesetápok is, – száraz vagy nedves formában – amelyekben nyilván a gyártók tudatában vannak a szervetlen foszfátoknak, a vesekárosító, potenciális vesekárosító hatásának, igyekeznek nem sokat beletenni ezekből az adalékanyagokból. És egyébként meg magát azt, hogy ez most szerves és szervetlen foszfát, ezt nem szokták feltüntetni a különböző táplálkozási címkéken. Tehát összességében gazdik nyelvére lefordítva, egyszerűsítve az életet: a foszfor bevitelt csökkenteni kell egy vesebeteg állat számára. Ez a legelső és legfontosabb. És nyilván az állatorvos bizonyos paramétereket – magát a foszfort is – meg fogja mérni az állat vérében, és majd ahhoz fogja igazítani a az állatnak a diétáját. Amennyiben ezek a kezdeti jótanácsok önmagában nem vezetnek eredményre. Nagyon lényeges, hamár a foszforról van szó, itt a kalcium, foszfor arány is lényeges, mert előfordulhat, – bár ez inkább macskára, mint kutyákra jellemző, de azért hadd szóljak egy picit a macskákról is, ha nem gond egy kutyás műsorban – hogy a kezdeti vesebetegségben jóakaratból nagyon foszfor megszorított tápot kap egy macska. Viszont ha nem jó a foszfor kalcium arány a bevitt tápanyagokból, akkor ez esetleg elviheti a szervezetben az egyensúlyt a kalcium irányába, ami miatt kalciumtartalmú kövek képződhetnek. Tehát éppen ezért a foszfor és a kalcium mindig együtt szoktuk egy kalap alatt kezelni. Foszfor megszorítása fontos, de fontos a kalcium foszfor aránya is, és ahogy megyünk előrefelé a krónikus vesebetegség során, úgy egyre fontosabb lesz, hogy a fehérjebevitelt is csökkentsük egy picit.

[00:25:03.18]

Ez miért fontos?

[00:25:05.04]

Ez azért lesz fontos, mert a vese tulajdonképpen egy olyan terhelést kap a fehérje bomlástermékek kapcsán, amellyel előrehaladott esetben nem tud megbirkózni, illetve ezekből a fehérje bomlástermékek után olyan toxinok, mérgező anyagok fognak keletkezni, amik az állat általános állapotát vagy magát a vese működését tovább roncsolják. Na most ezek előrehaladott esetek, tehát nagyon lényeges, hogy itt amikor az állatorvos fölméri egy állatnak a helyzetét, és azt a diagnózist hozza, hogy ez egy krónikus vesebeteg, akkor ugye nem lehet egy kalap alatt beszélni a kezdeti stádiumban meg az előrehaladott betegségről. Tehát amikor a fehérje megszorításról beszélgettünk, az előrehaladott betegségről van szó. Viszont az összes fázisra elmondható az, hogy ezek a fehérjeforrások legyenek minél biológiailag értékesebbek, tehát jobban emészthetőek, minél kevesebb maradványanyag maradjon belőlük a bélben, ahol ott ilyen baktériumos, egyéb bomlástermékek keletkezhetnek belőle. Tehát a könnyen, jól emészthető ugye az emberi táplálkozásban úgy szoktuk mondani, hogy fehérhúsoknak az arányát mindenképpen növelni kell, illetve a növényi eredetű fehérjeforrások arányát is szabad és kell növelni.

[00:26:19.14]

Ezekre tudna példát mondani, hogy mik ezek?

[00:26:22.13]

Ugye kimondottan jól emészthető és magas, biológiailag értékes fehérjeforrások a szárnyasoknak a húsai. Itt a probléma az, hogy nagyon sok kutya érzékeny rájuk, allergiás rájuk és és bőrtünetekkel vagy akár emésztési tünetekkel reagál rá. Ez azokra vonatkozik, ahol, akik nem allergiásak, de jó lehet bármelyik szárnyasnak a húsa, ilyen szempontból. A nyúlhús ilyennek mondható, és bár nem a fehérhúsokhoz soroljuk, de azért bizonyos vad húsok is még a jól, biológiailag értékes, jól emészthető húsokhoz tartoznak, és természetesen a halhús is idetartozik, tehát a halhús is. Nyilván a szálkákra kellő figyelemmel, és tehát filézett halhúsra gondolok, és nem akarok egy másik problémát okozni, esetleg a hal hozzáadásával. A tojásfehérje is egy nagyon értékes fehérjeforrás, általában a tejtermékek is értékes fehérjeforrások, tehát egy száraz túró is például. De ott van megint az a fránya allergia. Nagyon sok kutya allergiás a tejtermékekre. Tehát mindaz, amit elmondok, nem általánosságban, hanem hanem ezek közül kiválasztva azt, ami az adott állatnak jól emészthető és nem allergiás rá, adható. A növényi fehérjeforrások, azok pedig ilyenek lehetnek például hüvelyesek, szója, egyebek. Tehát van egy csomó olyan növényfajta, aminek nagy a fehérjetartalma. Ezeket is jó, ha egy vesebeteg állat mondjuk egyéb nem olyan értékes húsfélékhez képest nagyobb arányban fogyasztja.

[00:28:04.02]

Itt a tápanyag összetételről már így elkezdünk beszélni. Viszont olvastam, hogy a fehérje mellett a zsír, a foszfor, nátrium, kálium szintek is vagy tartalmak is fontosak egy ilyen diétában. Ezek hogyan függnek össze?

[00:28:21.10]

Tehát ahogy említettem, a legelső dolog a foszforbevitel korlátozása, illetve a helyes foszfor kalcium arány biztosítása, De más elemeknek a mennyisége is megváltozik vesebetegségben. Ilyen például a kálium. És tipikusan a krónikus vesebetegségnél általában a kálium szintje csökken, éppen ezért ilyenkor káliumban gazdagabb tápanyagforrásokat szoktak tenni a vese diétába.

[00:28:51.22]

Például?

[00:28:52.01]

Ezek a növények szoktak általában lenni, amiben több a kálium. Most hirtelen a banán jutott eszembe, de nyilvánvaló, hogy ha nem eszik egy kutya banánt, az teljesen…

[00:29:00.23]

Igen, az ilyen megosztó szokott lenni náluk.

[00:29:02.03]

Természetes, csak abban például sok kálium van, de van egy csomó más olyan zöldség vagy gyümölcs, amiben magas a káliumtartalom. Egyébként léteznek káliumtartalmú kiegészítők is, tehát akár elő szokott fordulni például a már említett vesetápoknál, hogy ezt eleve kiegészítik egy kis káliummal. Azután nagyon fontos az antioxidánsoknak a szerepe. Tehát ezekben a vesetápokban a jó minőségű fehérjék, amelyek vagy csökkentett mennyiségben szerepelnek, többnyire igen vagy közel normális mennyiségben. A foszfor megszorítás mellett az antioxidánsok is fontosak. Az omega 3 zsírsavaknak a hozzáadása, ez a lazacolaj a köznyelvben általában. Itt azért van egy fontos disztinkció, hogy ugye ilyen omega zsírsavakból azért többféle szám szokott előfordulni, és itt a hármas számot kell a gazdiknak megjegyezni. Tehát az omega-3 zsírsav az, aminek van egy ilyen gyulladáscsökkentő és a vesére inkább védő hatása. Tehát amit érdemes nagyobb mennyiségben tenni és nem az omega-6, vagy az egyebekről kell ilyenkor vesebetegség kapcsán gondolkozni. A zsírok azok energiaforrások. Nagyon lényeges, hogy ott is minél inkább jó minőségű, tehát például omega-3 zsírsavakat tartalmazó zsír legyen a táplálékban. Tehát ne olyan zsírok, amik esetleg inkább megterhelik az oxidáció során a szervezetet, de összességében sokszor szükség van rájuk, mert a krónikus vesebetegek elkezdenek fogyni és elveszítik a súlyukat, az izomtömegüket, és ezt valahogy energiabevitel felől is pótolni kell. Nyilván a megfelelő, jó minőségű fehérje is fontos, de az energiabevitel is fontos. És itt jön szóba az, hogy bizony a vesebeteg állatoknak gyakran egy picit magasabb például éppen emiatt a jó minőségű zsírokat tartalmazó tápláléka.

A májbetegségek okai, tünetei, kezelése

[00:30:59.21]

A mai epizódunkban a vesebetegség mellett a májbetegségek, így a második legnagyobb topikunk. Mit is jelent az, hogy ha májbeteg egy kutyus?

[00:31:11.13]

Májbetegségnél a bevezetőben megbeszélt emésztőszervi méregtelenítő, energiaháztartásban, fehérjeszintézisben szerepet játszó funkciói fognak kiesni a májnak. Szintén van heveny májbetegség, egy súlyos xilit toxikózis például tipikusan ilyen, de lehet egy fertőző májbetegség is. Akár egy vírusos, akár egy más ágens okozta fertőző májgyulladás. Ilyenkor ezek a funkciók hirtelen kiesnek, és nagyon gyakran az állatnál a sárgaság tünetei is megjelenhetnek. Ez kezdetben vérvizsgálattal tűnik csak fel az állatorvosnak, de a későbbiekben az állat különösen is észreveheti, hogy a rózsaszín nyálkahártyák, legsúlyosabb esetben a bőr is sárgásan elszíneződik.

[00:32:01.00]

Tehát ha mondjuk széthúzom a szőrét, akkor elképzelhető, hogy…?

[00:32:04.02]

A legsúlyosabb esetekben. Inkább a nyálkahártyát érdemes a szájon vagy a kötőhártyán ellenőrizni.

[00:32:09.04]

És például a szemen?

[00:32:09.04]

Vagy a szemen ellenőrizni, és akkor ott lehet észrevenni, de ezek súlyos esetek. A krónikus májbetegségek és a kisebb károsodások azok nem okoznak sárgaságot. Ilyenkor nagyon általános tünetek vannak, legtöbbször olyan tünetek, ami szinte az összes betegségre elmondható. Tehát az állat nem jókedvű, kevesebbet eszik, esetleg megint megjönnek a gyomor, bél tünetek. Tehát a májbetegségre is jellemző lehet a hányás, időnként akár hasmenés. És hát ez a sok víz ivás itt is előfordulhat, hogy többet iszik az állat. Alapvetően itt is több lábon áll a diagnózis, tehát ilyenkor legalább vérvizsgálatot és ultrahang vizsgálatot szoktak végezni az állatorvosok, hogy kiderítsék, hogy egy állat májbetegségben, illetve hogy azon belül melyik fajtájában szenved májbetegségnek.

[00:32:59.21]

Több fajtája is van?

[00:33:00.21]

Igen igen, meg szoktuk különböztetni az elsősorban az epeutakat érintő, vagy a májnak az állományát érintő betegségeket.

[00:33:09.10]

Mi a különbség vagy ez, hogy néz ki?

[00:33:11.01]

Különbség, az a menedzsment szempontjából fontos, mert amíg az a máj állományát érintő betegségeknek a többsége diétásan, illetve gyógyszeresen lesz kezelve, egy-két szomorú daganatot kivéve, ahol majd a műtét szóba jön, esetleg körülírt daganatnál, az epeúti betegségeknél nagyon gyakran műtéti ellátás szükséges. Tehát hogyha egy epekövesség vagy egy úgynevezett ilyen nyálkás gyulladás miatt kialakulnak nyálka kövek az epehólyagban, az epeutakban, akkor nagyon gyakran sebészi a megoldása ennek a problémának, tehát ott önmagában a diéta és a gyógyszerek nem segítenek. Tehát fontos, hogy a vérvizsgálat mellett, ami amelynek bizonyos paramétereiből egyébként már lehet következtetni arra is, hogy a májnak az állománya vagy az epeutak inkább az érintettek, egy ultrahang vizsgálat is történne az állat májáról.

[00:34:01.20]

Itt említette a mérgezéses májproblémákat. Akkor itt is beszélhetünk arról, hogy van akut májprobléma, májbetegség, illetve itt is előfordulhat krónikus májbetegség?

[00:34:16.18]

Így van. Ez egyébként majdnem minden szervrendszere igaz, hogy van heveny és idült, azaz akut és krónikus betegség. A májra is igaz, és hát a mérgezés és a fertőzés az a két leggyakoribb ok, ami miatt akutan májbeteg lesz májelégtelen lesz egy kutya.

[00:34:34.10]

Hogyan vesszük észre, mik a tünetei?

[00:34:36.11]

Ez megint olyan, mint az akut vesebetegség, hogy ezeket nem lehet nem észrevenni. Tehát egy nagyon súlyos májbetegség során borzasztó nagy levertség, rosszullét, hányinger, hányás jelentkezik, vagy akár a már említett sárgaság tünetei jelentkeznek, lehetnek hirtelen. Ha fertőző betegségről van szó, van, hogy az állat lázas is. Nyilván a láz miatt is levertek az állatok. A láz majd a rendelőbe fog kiderülni a vizsgálat során.

[00:35:04.09]

Ha megvan a diagnózis, akkor hogyan néz ki a kezelés menete?

[00:35:08.11]

Itt is el kell választani akkor megint a heveny és az idült. A heveny betegek gyakran nagyon intenzív ellátást kapnak, akár kórházi körülmények között infúziós kezelést, antioxidánsokat kapnak. Sajnos a májat nem tudjuk úgy helyettesíteni, mint a vesét. Tehát azok a művese kezelések, amelyek léteznek, vesebetegségek gyógykezelésére nem áll rendelkezésre a máj esetében. Viszont szerencsére máj jól tud regenerálódni. Tehát ha sikerül az állatot életben tartani és májkárosodást minimalizálni, akkor föl tudnak épülni az állatok. Az idült májbetegség során nincs szükség ilyen intenzív ellátásra, ott elegendő diétásan, a bevitt tápanyagok összetételét módosítani, illetve bizonyos táplálékkiegészítőket, gyógyszereket adni a kutyáknak.

 Ajánlott diéta májbeteg kutyáknak

[00:36:00.02]

És milyen diéta ajánlott a máj beteg kutyusoknak? A választ megtudhatjátok a PetChef etetési tippje után!

[00:36:07.11]

Vannak közös és nagyon eltérő pontjai a máj és vesebeteg diétának. Egy nagyon közös pont az a jó minőségű fehérjeforrások, jó minőségű, könnyen emészthető fehérjéknek a biztosítása. A másik közös pont az az energia biztosítása. Itt azonban nagyon lényeges megjegyezni, hogy a bevitt energiát azt nem elsősorban zsírok formájában szokták a májbetegeknek biztosítani, mert ez akár a máj további károsodásához, a zsíros máj elfajulásához vezethet. Bár érdekes módon, ha nem elég energiát viszünk be, az is zsíros máj elfajuláshoz vezethet, tehát itt mindenképpen sok energiát kell bevinni.

[00:36:52.10]

Ez mit jelent? Mi az a bevitt energia?

[00:36:54.08]

Az energiát, azt a tápanyagokban mindig kilokalóriákban szoktuk mérni, és hát egy átlagos munkát nem végző kutyának is van egy napi kilokalória igénye, amit be kell vinni ahhoz, hogy ne kezdjen el lebontani a saját szervezetét az állat. Amikor valamilyen súlyos betegségben szenved egy állat, akkor ennél nagyobb az energiaigénye az állatoknak és a májbetegségnél is. Éppen ezért egy nagyobb energiasűrűségű tápot kell választani, ahol a bevitt energiaforrás gyakran szénhidrátokból lesz fedezve – szőlőcukorból, hogy csak mondjuk egy szénhidrátot – illetve esetleg olyan értékes zsírsavakból, amelyek ugye nem zsírok, hanem zsírsavak, megint csak itt az omega-3 zsírsavaknak például a bevitele, meg bizonyos egyéb többszörösen telítetlen zsírsavaknak a bevitele az előnyös lehet. Tehát jól emészthető, biológiailag értékes fehérjék, sok energia, szénhidrátok és bizonyos telítetlen zsírok formájában. És hát itt is az antioxidánsoknak megnő a szerepe, hiszen a májsejtsérülések során oxidatív károsodás érinti, éri a májat, főleg heveny májbetegségek során. Ezért nagyon lényeges, hogy antioxidánsokban is gazdag legyen a bevitt táplálék.

[00:38:13.13]

Ez az antioxidáns meg vitaminkifejezések már többször is előkerültek, milyen antioxidánsokat érdemes bevinni a kutyus szervezetébe, amivel segíthetjük, hogy a májsejtek jobban regenerálódjanak?

[00:38:27.07]

Van átfedés a vitaminok és az antioxidánsok között, de azért két különböző ilyen tápanyagformáról van szó. Maguk ezek a telítetlen zsírsavak is antioxidánsként viselkednek, tehát például a már sokszor emlegetett omega-3 zsírsav is ilyen. De léteznek egyéb olyan antioxidánsok, amit gyakran egyébként nem is feltétlenül kevernek bele az állat táplálékába, hanem bizonyos májvédő táplálékkiegészítőkben, tehát nem igazán gyógyszerek, hanem hanem pont ilyen vitaminokat is és táplálékkiegészítőt tartalmazó gyógyhatású készítményekben vannak benne. Hát egy ilyen ősi, az emberek által is évszázadok óta használt gyógynövény például a máriatövisnek a kivonata, ez is ide tartozik hatásmechanizmusát… De vannak más acetilcisztein, E-vitamin, tehát van olyan vitamin, ami antioxidáns. De ha vitaminokról van szó, nagyon lényeges az az, hogy bizonyos vitaminokat is igen pótolni kell a májműködés kiesése esetén krónikus májbetegeknek. Ilyenek például a B-vitaminnak a szerepe, illetve a K-vitamin. Ez megint nem annyira az étrend összeállításánál lényeges, mert nehéz lenne azért csak ezekre úgy optimalizálni az étrendet, hogy közben a fehérje energia, szénhidrát zsír egyensúly is megmaradjon.

[00:39:51.24]

Ezek akkor mindenképpen kiegészítők?

[00:39:52.06]

Ezek általában kiegészítők, tehát nagyon gyakran egyébként a vesebetegeknél is, májbetegeknél is adunk bizonyos táplálékkiegészítőket is a diétás változtatások mellett.

[00:40:01.24]

Naponta hányszor érdemes etetni a kutyusunkat, ha máj- vagy veseproblémákkal küzd?

[00:40:07.12]

Mind a két esetben minél többször. Tehát nem kell attól félni, hogy egy elsődlegesen májbeteg kutya és egy elsődlegesen vesebeteg kutya elhízik, hanem minél többször próbáljuk biztosítani a nekik az átlagkutyához képest nagyobb energiaszükségleteket, illetve az étvágyuk elég rossz, tehát gyakran azért is kell őket többször megkínálni esetleg meg langyosított étellel, hogy azt a pár falatot, amit megesznek, azt utána legközelebb megint elfogyasszák, mert pár falat után gyakran a súlyos máj- és vesebetegek már abbahagyják az étkezést. Tehát érdemes minél többször.

Életmódbeli tanácsok

[00:40:48.23]

Az étkezéssel kapcsolatos témáról már nagyon sokat beszéltünk, viszont van olyan életmódbeli változtatás vagy javaslat, ami hatással lehet a vese- vagy májproblémák javulására?

[00:41:01.04]

A májbetegség ugye meg tud gyógyulni. A máj az képes regenerálódni. Sajnos nem tudom azt ígérni, hogy minden krónikus májbeteg meg fog gyógyulni, mert nagyon gyakran az alapok valahogy fennmaradnak. Ennek egyébként lehetnek részben genetikai okai is, de úgy összességében a májbetegség gyógyulása során, vagy ha egy krónikus, nem gyógyuló májbetegről van szó, kerülni kell az extrém nagy fizikai terhelést. Általában az ilyen májbetegállatok egy kicsit fáradékonyabbak is, tehát nem is szívesen mennének bele abba, hogy lefussák azt az öt kilométert a gazdi mellett, vagy a gazdi biciklije mellett, amit egyébként egy egészséges kutya lehet, hogy vidáman lefújna. Tehát nekik inkább annyit kell mozogni, amennyi jólesik nekik. Tehát ami a napi jókedvhez és bélsár vizeletürítéshez, meg egyáltalán a napi életkedvhez szükséges, és nem szabad rájuk erőltetni komolyabb munkavégzést. Munkakutyáknál ez gondot okozhat, ott nyilván ilyenkor sajnos nyugdíjazni kell azt a kutyát, vagy átmenetileg ki kell venni a szolgálatból, ha májbetegségben szenved. A vesebetegség során elvileg ilyen életmódbeli megszorítás nincs. Illetve van egy nagyon fontos dolog, hogy minden gazdi nyilván állandóan gondoskodik ivóvízről minden állat számára, de egy vesebeteg állatnál ez létszükséglet, hogy soha egy pillanatra ne történhessen olyan, hogy szomjas, és nincs olyan minőségű, mennyiségű víz előtte, amire neki szüksége van.

[00:42:34.19]

Itt azért a minőség is lényeges, mert ugye vannak válogatósabb állatok is, bár ez inkább a macskáknál egy nagyon komoly fejfájás a gazdiknak.

[00:42:44.21]

A víznél minőség?

[00:42:45.02]

A víznél is előfordulhat, hogy már nagyon állott, már poshadt és ott van a tálkában, főleg nyári időszakban. Tehát friss víz legyen előttük, és egy kutyánál általában ez nem is okoz gondot, ha szomjas, akkor azt ő meg is fogja inni.

Outro

[00:42:57.17]

Nagyon szépen köszönjük a mai beszélgetést! Reméljük, hogy minél kevesebb gazdinak lesz szüksége az akut vese, illetve májproblémákkal kapcsolatos tünetekre, de ettől függetlenül ez egy nagyon fontos téma, úgyhogy nagyon szépen köszönjük, hogy felhívta erre a figyelmet, illetve reménykedünk benne, hogy azok a gazdik, akiknek hosszú távú máj vagy veseproblémája van a kutyusuknak, akkor ezzel is segítünk egy picit felismerni ezeket a korai tüneteket is, és minél hamarabb állatorvoshoz fordulnak ezekkel a problémákkal.

[00:43:32.04]

Én is köszönöm szépen a meghívást és jó egészséget kívánok a gazdik négylábú barátainak!

[00:43:38.04]

Likeold a videónkat és iratkozz fel a PetChef YouTube csatornájára! Ezen kívül megtalálsz minket Kutyadolog Podcast néven a Spotify-on, az Apple Podcasten, a Cashboxon és az Atalonon is. Kövess minket Instagramon, Facebookon, Tiktokon! Iratkozz fel hírlevelünkre és lépj be a Facebookon található Főttel etetek csoportunkba is! Az epizód leírásában minden linkünket megtalálod. Ha van kutyás ismerősöd, akkor oszd meg vele is a Kutya dolog podcastet! Sőt, nyereményjátékkal is készültünk nektek! Iratkozz fel és írd meg a YouTube videó alatt kommentben, hogy milyen témáról hallanál még szívesen a Kutyadolog Podcastben? Ha van minimum 10 komment a videó alatt, akkor a publikálástól számított 1 hét múlva sorsolunk, a nyertest pedig ugyanitt kommentben fogjuk értesíteni. A PetChef eledeleket már az INTERSPAR áruházakban is megveheted! Köszönjük, hogy megnézted a mai részt! Két hét múlva ismét találkozunk! A KutyaDolog podcast csak általános tájékoztatásra és szórakoztatásra szolgál, és nem minősül állatorvosi tanácsadásnak. A kutyusotoknál esetlegesen fennálló egészségügyi problémák esetén kérjetek állatorvosi segítséget.

Kapcsolódó Tartalom

Kíváncsi vagy, hogy hogyan tápláld a májbeteg kutyusodat, hogy minden fontos tápanyagot megkapjon, akkor kattints ide: https://petchef.hu/a-majbeteg-kutya-etetese-majkimelo-dieta-a-kutyaknak/

Ha úgy érzed, hogy a kutyusod vesebetegséggel küzd, de nem vagy benne biztos, olvasd el a cikkünket, amelyben körbejárjuk az okokat, tüneteket és a kezelést: https://petchef.hu/kutya-veseelegtelenseg/